Magyarország gazdasági felzárkózása jelentősen lelassult az elmúlt évtizedben. Míg korábban Ausztria volt a viszonyítási pont, mára Lengyelország vált a reálisabb összehasonlítási alappá. Az Egyensúly Intézet elemzése szerint a magyar gazdaság termelékenysége csupán az EU-átlag 70 százalékát éri el, miközben a bérszint már megközelíti az uniós átlag 80 százalékát.
A termelékenység és a bérek közötti olló egyre nagyobb problémát jelent – nyilatkozta Kozák Ákos, az intézet tudományos főmunkatársa. „A magyar gazdaságban strukturális feszültség alakult ki: a bérek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység, ami hosszú távon fenntarthatatlan.” A szakértő szerint a magyar gazdasági modell legfőbb gyengesége az alacsony hazai hozzáadott érték, miközben a külföldi tőkétől való függés tovább erősödött.
A felzárkózás lassulását jól mutatják a számok: míg az EU-csatlakozáskor Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 62 százaléka volt, ez az arány 2022-re csak 76 százalékra emelkedett. Ugyanezen időszak alatt Lengyelország 51 százalékról 78 százalékra javította pozícióját, így megelőzte hazánkat. A szakértők szerint Magyarország egyetlen kitörési pontja a gazdaság szerkezeti átalakítása és a magas hozzáadott értékű szektorok fejlesztése lehetne.
A jelenlegi gazdaságpolitika azonban inkább az alacsony béreken alapuló versenyképességi modellt konzerválja, miközben az oktatásra és kutatás-fejlesztésre fordított források elmaradnak a régiós versenytársaktól. Kozák szerint a kelet-közép-európai országok közül Lengyelország mellett Csehország és újabban Románia is sikeresebben halad a fejlettebb tagállamok felé. A gazdasági felzárkózás folytatásához átfogó reformokra volna szükség az oktatás, az egészségügy és az innovációs rendszerek területén.
