Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok közvetlenül befolyásolják a térség gazdasági stabilitását, ami a határmenti megyék vállalkozásait különösen sújtja – nyilatkozta a szakértő. Az energiaárak ingadozása és az ellátási láncok bizonytalansága már most érezhető Hargita és Kovászna megyékben, ahol a kis- és középvállalkozások jelentős része exportra termel. A Magyar Vállalkozók Szövetsége által készített felmérés szerint a székelyföldi cégek 62%-a szembesült alapanyagbeszerzési nehézségekkel az elmúlt félévben.
A gazdasági kihívásokon túl a geopolitikai átrendeződés az oktatási intézményeket is érinti. A magyar tannyelvű iskolákban tapasztalható elvándorlás részben a szomszédos konfliktusok közvetett hatása. Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön több családi vállalkozás is bezárt, tulajdonosaik Magyarországra vagy Nyugat-Európába költöztek. A Megyei Tanfelügyelőségek adatai szerint a magyar tannyelvű osztályokban 8-12%-os létszámcsökkenés tapasztalható az elmúlt két tanévben.
Dr. Kovács szerint a magyar közösségeknek a következő időszakban erősíteniük kell a helyi gazdasági hálózatokat és az önszerveződést. Olyan rugalmas közösségi struktúrákra van szükség, amelyek a változó körülmények között is biztosítják a kulturális identitás és a gazdasági stabilitás megőrzését – hangsúlyozta. A Sapientia Egyetem által indított vállalkozásfejlesztési program és a megyei önkormányzatok határmenti együttműködési projektjei már ezt a célt szolgálják.
A globális átrendeződés ugyanakkor lehetőségeket is teremt. A visszatelepülők száma is növekszik, akik távmunkában dolgoznak nemzetközi vállalatoknak, miközben szülőföldjükön élnek. A kolozsvári IT-szektorban már érezhető ez a tendencia, ami idővel a kisebb városokra is kiterjedhet, erősítve a helyi közösségeket és gazdaságot az elkövetkező bizonytalan időkben.
