Öt új név tűnt fel a szlovákiai politikai életben, akik egyre nagyobb hatással vannak a felvidéki magyar közösség mindennapjaira. A pozsonyi parlament és a regionális önkormányzatok közötti erőtérben ezek a politikusok olyan friss hangot képviselnek, amely különösen a dél-szlovákiai magyarlakta járásokban keltett figyelmet. Komárom, Dunaszerdahely és Kassa környékén is érzékelhető, hogy új generáció lép színre a közéletben.
A legváratlanabb felemelkedés Kovács Andrea nevéhez fűződik, aki a Nagyszombati kerület önkormányzatában dolgozott korábban kulturális referensként, most pedig a közlekedési minisztérium kisebbségi ügyekért felelős államtitkár-helyettese lett. „A déli régiók infrastrukturális fejlesztése nem csak gazdasági kérdés, hanem a közösségek megmaradásának záloga is,” nyilatkozta a komáromi fórumon, ahol a Párkány-Esztergom híd felújítási munkálatainak részleteit ismertette. Kovács különösen a határ menti településeket összekötő közlekedési folyosók fejlesztését sürgeti.
Nagy Péter, korábbi galántai vállalkozó az ipari parkok fejlesztési programjával került reflektorfénybe, amikor a Slovakia Invest ügynökség élére nevezték ki. Programjának középpontjában a rozsnyói és kassai ipari zónák bővítése áll, különös tekintettel a magyar befektetők vonzására. Az elmúlt hónapokban három jelentős magyarországi vállalatcsoport nyitott telephelyet Dél-Szlovákiában, részben Nagy lobbizásának köszönhetően.
Sárai Éva, az érsekújvári járási hivatal vezetője elsősorban a kétnyelvű ügyintézés reformjával szerzett elismerést. Az általa kidolgozott digitális platformon már hat járásban lehet magyarul is intézni a hivatalos ügyeket. A rendszer kiterjesztése folyamatban van a rimaszombati és losonci körzetekre is, ami jelentős előrelépés a kisebbségi nyelvhasználat terén.
Molnár István, a Szövetség párt ifjúsági tagozatának elnöke váratlanul került be a pozsonyi parlamentbe, amikor az egyik képviselő lemondott mandátumáról. A 29 éves politikus első felszólalásában a kisebbségi oktatás finanszírozási reformját sürgette, különös tekintettel a komáromi Selye János Egyetem költségvetésének emelésére. Munkáját a párton belüli megújulás szimbólumaként értékelik megfigyelők.
Fehér Katalin környezetvédelmi szakértőként került a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkári pozíciójába. A Csallóköz vízgazdálkodási kérdéseivel foglalkozó szakember a bősi vízlépcső környezeti hatásainak újraértékelését és a felszín alatti vízkészletek védelmét tűzte zászlajára. Munkája különösen fontos a dunaszerdahelyi és komáromi járások mezőgazdasági termelői számára, akik régóta küzdenek az aszály és a talajvízszint-csökkenés problémáival.
A felvidéki magyar közösség számára ezek az új politikai szereplők olyan friss energiát jelentenek, amely a kisebbségi érdekképviselet új fejezetét nyithatja meg. Szakértelmük és kapcsolatrendszerük révén a regionális fejlesztés, közlekedés, oktatás, nyelvhasználat és környezetvédelem területén is képesek lehetnek érdemi változásokat elérni, miközben a szlovák-magyar együttműködést is új alapokra helyezik.
