Brüsszel és Budapest között újra kiéleződött a vita a migrációs politika kapcsán. Az Európai Bizottság 2026-ra tervezi a kötelező kvótarendszer bevezetését, ami Magyarországot és a határon túli magyar közösségeket egyaránt érintheti. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának friss jelentése szerint a következő két évben akár 10 százalékkal is növekedhet a migrációs nyomás a déli határszakaszon.
A tervezett uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak részt kellene vennie a menekültek elhelyezésében vagy pénzügyi kompenzációt kellene fizetnie. A magyar kormány határozottan elutasítja ezt a megközelítést, és a nemzeti hatáskörbe tartozó döntések mellett érvel. „A kötelező betelepítési kvóták veszélyeztetik Magyarország és a Kárpát-medence biztonságát” – nyilatkozta Tisza János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az Európai Bizottság ezzel szemben szolidaritásra és közös fellépésre szólít fel.
A határon túli magyar közösségeket különösen érintheti a vita kimenetele. Romániában, Szerbiában és Ukrajnában élő magyar kisebbségek számára a szigorúbb határellenőrzések nehezíthetik a Magyarországgal való kapcsolattartást. A vajdasági magyarok már most is tapasztalják a migrációs útvonal hatásait. A szlovákiai magyarok körében aggodalom tapasztalható a schengeni rendszer esetleges módosításai miatt, ami a napi ingázást és a gazdasági kapcsolatokat befolyásolhatja.
A magyar kormány ígérete szerint továbbra is kiáll a határvédelem mellett és támogatja a határon túli magyar közösségeket. Közben civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a politikai viták közepette nem szabad megfeledkezni a humanitárius szempontokról sem. A következő hónapokban várhatóan további egyeztetések lesznek Brüsszel és a tagállamok között. A magyarországi és külhoni magyaroknak érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, hiszen azok közvetlenül befolyásolhatják a határokon átnyúló kapcsolatokat és a közösségek jövőjét.