Magyarország egyetlen uniós tagállamként nem csatlakozott az Európai Unió közös nyilatkozatához, amely aggodalmát fejezte ki a venezuelai elnökválasztás körülményei miatt. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) január 4-én kiadott közleményében az EU 26 tagállama súlyos fenntartásokat fogalmazott meg a Maduro-rezsim által decemberben tartott választások átláthatóságát és tisztaságát illetően.
A magyar kormány különutas álláspontjával kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztérium forrásai arra hivatkoztak, hogy Budapest nem kíván más országok belügyeibe avatkozni. „Magyarország tiszteletben tartja Venezuela szuverenitását és a venezuelai nép döntését” – nyilatkozta egy külügyi tisztviselő. A többi uniós ország által támogatott nyilatkozat ugyanakkor nem kérdőjelezte meg Venezuela önrendelkezési jogát, mindössze a választási folyamat szabálytalanságaira hívta fel a figyelmet.
Az EU nyilatkozata kiemeli, hogy a nemzetközi megfigyelők nem kaptak megfelelő hozzáférést a szavazatok ellenőrzéséhez, és több ellenzéki vezető részvételét akadályozták a választási folyamatban. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint „a demokratikus normák tiszteletben tartása minden ország érdeke, függetlenül a geopolitikai helyzettől”.
A magyar álláspont különösen érdekes annak fényében, hogy az EU nyilatkozata kifejezetten mérsékelt hangvételű volt – nem kérdőjelezte meg Nicolas Maduro elnök legitimását, csupán a választási folyamat átláthatóságának javítására szólított fel. Elemzők szerint Budapest álláspontja illeszkedik a kormány azon törekvéséhez, hogy külpolitikájában egyre gyakrabban távolodjon el az uniós főáramtól.
A magyar diaszpóra számára a venezuelai helyzet különös jelentőséggel bír, hiszen több ezer magyar származású ember él az országban. Az ő helyzetükről, a venezuelai válság hatásairól a külügyminisztérium külön tájékoztatást ígért a következő napokban.
