Magyarország az európai háborús retorika ellenére saját gazdasági útját járja – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a reggeli kormányzati sajtótájékoztatón. A kormányfő hangsúlyozta: míg számos nyugat-európai ország hadigazdaságra áll át, Magyarország továbbra is a „békegazdaság” modelljét követi, amely az energiabiztonságra, családtámogatásokra és a keleti kereskedelmi kapcsolatok fenntartására épül.
„A békegazdaság nem ideológia, hanem pragmatikus döntés a magyar emberek érdekében” – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a katonai kiadások növelése helyett a gazdasági semlegesség és kereskedelem többirányú fejlesztése marad a prioritás. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarország külkereskedelmi forgalma az elmúlt két negyedévben 12%-kal nőtt a keleti partnerekkel, miközben az infláció 3% alá csökkent. A kormány a következő évben 7%-os nyugdíjemelést tervez, és folytatja a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A gazdasági semlegesség azonban nem jelenti a védelmi képességek elhanyagolását – tette hozzá a kormányfő. A 2026-ig szóló tervek között szerepel a védelmi ipar fejlesztése, de elsősorban exportcélokra, nem a hazai hadigazdaság erősítésére. A kormányzati stratégia része továbbá az energiafüggetlenség növelése: a paksi bővítés mellett négy új napenergia-központ létesül az ország keleti és déli részén. A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint ezek együttesen 15%-kal csökkenthetik Magyarország energiaimport-függőségét.
A diaszpórában élő magyarok számára különösen fontos lehet, hogy a békegazdasági modell részeként bővül a határon túli magyar vállalkozásokat támogató program, amely kedvezményes hiteleket és szaktanácsadást biztosít a Kárpát-medence magyarlakta régióiban működő kisvállalkozásoknak. A részletes pályázati feltételekről a Nemzetpolitikai Államtitkárság honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.