Az álhírek terjesztése minden eddiginél komolyabb problémává vált Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss jelentése szerint 2024 utolsó negyedévében 43%-kal nőtt a célzottan magyar nyelvű félrevezető tartalmak száma a közösségi platformokon, ami különösen a választások közeledtével jelent veszélyt.
A jelenség már nem csak politikai témákra korlátozódik. Az NMHH és a Médiakutató Intézet közös vizsgálata kimutatta, hogy a magyar felhasználók által megosztott hamis információk 36%-a egészségügyi témákra, 29%-a gazdasági hírekre, 22%-a pedig társadalmi kérdésekre vonatkozik. „A célzott félretájékoztatás ma már az algoritmusok segítségével pontosan meghatározott célcsoportokhoz jut el, és gyakran nehéz megkülönböztetni a valódi hírektől” – nyilatkozta Dr. Kovács Mária médiaszakértő.
Az Európai Unió nemrég életbe lépett Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) új eszközöket biztosít a platformoknak és a felhasználóknak az álhírek azonosítására. Ennek köszönhetően a Facebook, az Instagram és a TikTok már automatikusan megjelöli a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat, valamint a közérdekű témákban tényellenőrző figyelmeztetéseket jelenít meg. A határon túli magyar közösségekben – különösen Kárpátalján és Erdélyben – azonban továbbra is nehézséget jelent az álhírek elleni védelem, mivel gyakran keverednek a helyi nyelvű és a magyarországi források.
A szakértők szerint a következő egyszerű lépésekkel védekezhetünk: ellenőrizzük a forrás hitelességét (rendelkezik-e impresszummal, kapcsolati adatokkal); figyeljünk a szélsőséges érzelmi hatásra törekvő címekre; ellenőrizzük ugyanazt a hírt több megbízható forrásban is. Különösen gyanús, ha egy hír csak egyetlen oldalon jelenik meg, vagy ha a cikk nem tartalmaz pontos dátumokat, neveket, hivatkozásokat.
Az álhírekről és azok felismeréséről a kozossegi.tudatossag.hu oldalon további hasznos információkat és friss példákat találhatnak az olvasók. A digitális írástudás fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú, különösen a fiatalok és az idősebb korosztály körében, akik a statisztikák szerint a leginkább kitettek a félrevezető tartalmaknak.
