Az Európai Unióban jelentős lakásár-emelkedés figyelhető meg, ám Magyarország különösen kiemelkedik ebből a trendből. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint hazánkban 2010 óta 185 százalékkal nőttek a lakásárak, ami messze meghaladja az uniós átlagot. Ez a drasztikus emelkedés súlyos kihívás elé állítja a magyar családokat országszerte és a határon túli magyar közösségeket is.
A Portfolio elemzése rámutat, hogy míg az EU-ban átlagosan 49 százalékkal emelkedtek a lakásárak az elmúlt bő évtizedben, Magyarországon ez az érték közel négyszerese az uniós átlagnak. A második helyen Észtország áll 174 százalékos emelkedéssel, míg Lettország, Litvánia és Csehország követi a sort. A határon túli magyarok által is lakott országok közül Szlovákiában 84, Romániában pedig 65 százalékos volt a drágulás. Az áremelkedés nem egyenletes az országon belül: Budapest és a nagyvárosok környékén jóval magasabbak az árak, mint a keleti határ menti régiókban vagy Dél-Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakásvásárláshoz szükséges évek száma is drasztikusan nőtt: míg korábban 5-6 év átlagos fizetés kellett egy átlagos lakás megvásárlásához, ma ez közel 9-10 évre emelkedett. „A lakhatási válság egyre mélyebb, és különösen érinti a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelmű családokat” – nyilatkozta Balogh László ingatlanpiaci szakértő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a bérleti díjak is jelentősen emelkedtek, ami tovább nehezíti az első lakásukat kereső fiatalok helyzetét.
A határon túli magyarság számára további kihívást jelent, hogy az anyaországban történő lakásvásárlás egyre elérhetetlenebbé válik, miközben a szülőföldön maradás lakhatási feltételei is romlanak. Az idei évben a lakástámogatási programok és az állami beavatkozások várhatóan folytatódnak, azonban szakértők szerint ezek hatása korlátozott lehet a piaci árak alakulására. A családoknak érdemes tájékozódni a CSOK Plusz és egyéb támogatási formákról, amelyek segíthetnek az első lakás megszerzésében vagy a lakáskörülmények javításában.
