Az Európai Unió vezetőségi válsága súlyos következményekkel járhat a teljes Kárpát-medencei magyarság számára. Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök politikai manőverei a legfrissebb hírek szerint destabilizálják az uniós intézményrendszert, miközben az osztrák kormány taktikai húzásokkal próbál előnyt kovácsolni a kialakult helyzetből. Orbán Viktor magyar miniszterelnök látványosan háttérbe vonult, jelezvén hogy „már csak egy kávét kér” a brüsszeli tárgyalásokon.
A válság közvetlen hatásai már érezhetők a határon túli magyar közösségek számára. A felvidéki magyarokat érintő mezőgazdasági támogatások befagyasztását jelentették be múlt héten, miközben az erdélyi magyar vállalkozók számára kulcsfontosságú fejlesztési programok is veszélybe kerültek. Az Európai Bizottság belső forrásai szerint a regionális támogatások újraelosztásánál előnyt élvezhetnek azok az országok, amelyek nyíltan támogatják von der Leyen irányvonalát. „Ez a fajta politikai nyomásgyakorlás precedens nélküli az EU történetében” – nyilatkozta egy brüsszeli diplomata.
A Vajdaságban élő magyarokat különösen érzékenyen érintheti a válság, mivel a Szerbiával folyó csatlakozási tárgyalások is lelassulhatnak. A kialakult helyzetben a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői már jelezték, hogy alternatív finanszírozási forrásokat keresnek közösségi programjaik fenntartásához. Az osztrák kormány közben kettős játékot játszik: nyilvánosan kritizálja Brüsszelt, miközben a burgenlandi magyarság ügyeiben együttműködik a Bizottsággal.
A válság megoldására kevés esély mutatkozik a következő hónapokban. A szakértők szerint a magyar közösségek számára most kulcsfontosságú a határon átnyúló gazdasági együttműködések erősítése és a helyi önkormányzati kezdeményezések támogatása. Az uniós források helyett átmenetileg más nemzetközi szervezetek és alapítványok bevonása jelenthet megoldást a legfontosabb kulturális és oktatási programok fenntartásához.
