Német kormánykörökből származó információk szerint Magyarországnak hamarosan döntenie kell: vagy elfogadja a brüsszeli döntéseket, vagy távoznia kell az Európai Unióból. Az ultimátumszerű üzenet 2025 második felére helyezi a választási kényszert, amikor Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. A legfrissebb diplomáciai értesülések az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség újabb eszkalációjára utalnak.
A német kormány egyik magas rangú tisztviselője a háttérbeszélgetésen elmondta: „Magyarországnak el kell döntenie, kíván-e a közös európai értékek mentén működni, vagy más utat választ.” A feszültség forrása továbbra is a jogállamisági mechanizmus körüli vita, valamint Magyarország álláspontja az Ukrajnának nyújtott támogatással és az orosz kapcsolatokkal összefüggésben. Az Európai Bizottság már korábban visszatartott több milliárd euró támogatást Magyarországtól, hivatkozva a jogállamisági aggályokra.
Az ügy különösen érzékeny a magyar határon túli közösségek számára is. Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban egyaránt aggódva figyelik a fejleményeket, hiszen az EU-tagság kérdése közvetlenül befolyásolja a magyar közösségek határon átnyúló kapcsolatait, munkavállalási és tanulási lehetőségeit. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet felmérése szerint a külhoni magyarok 78%-a támogatja Magyarország EU-tagságát, elsősorban a gazdasági előnyök és a szabad mozgás miatt.
A magyar kormány egyelőre hivatalosan nem reagált a német felvetésre, de Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozataiban többször hangsúlyozta: Magyarország jövőjét az Európai Unión belül képzeli el, ugyanakkor ragaszkodik szuverenitásához. A következő hónapokban várhatóan kiéleződik a vita, amely alapjaiban érintheti nemcsak Magyarország, de a teljes Kárpát-medencei magyarság jövőjét is.