Az OECD friss egészségügyi jelentése szerint Magyarország számos területen elmarad az európai átlagtól. A várható élettartam 76 év, ami csaknem 5 évvel alacsonyabb, mint az OECD-átlag. Az elkerülhető halálozások aránya különösen aggasztó: 100 000 főre vetítve 374 eset, szemben az OECD 225-ös átlagával.
A jelentés rámutat, hogy a magyar egészségügyi kiadások az európai átlag alatt maradnak, a GDP mindössze 6,5%-át teszik ki, míg az OECD-átlag 8,8%. Az állami finanszírozás aránya 65%, ami szintén elmarad a 73%-os OECD-átlagtól. Ez magyarázhatja a magas magánkiadásokat – a háztartások jövedelmük 4,1%-át költik egészségügyre, ami jelentősen meghaladja a 2,8%-os OECD-átlagot.
Súlyos problémát jelent az orvosok és ápolók hiánya. Magyarországon 1000 lakosra 3,5 orvos és 6,4 ápoló jut, míg az OECD-országokban átlagosan 3,7, illetve 9,5. Az Európai Bizottság szerint különösen kritikus a helyzet a hátrányos helyzetű régiókban és az alapellátásban. Pintér Sándor belügyminiszter az ápolók létszámának növelését és a bérek emelését jelölte meg prioritásként.
A megelőzés területén is komoly hiányosságok mutatkoznak. Az influenza elleni átoltottság mindössze 27%, ami jelentősen elmarad az OECD 49%-os átlagától. A túlsúly és elhízottság aránya magasabb az átlagnál, a felnőttek 58,6%-át érinti.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz, köztük a megelőzésre fordított források növelését, az egészségügyi munkaerő megtartásának javítását és a digitális egészségügyi megoldások kiterjesztését. Az egészségügyi tárca közleményében hangsúlyozta, hogy folyamatban van az egészségügy átalakítása, beleértve a háziorvosi rendszer megerősítését és a járóbeteg-szakellátás fejlesztését.