Új vidékfejlesztési program indult Kelet-Magyarországon, miközben folytatódik a vita az EU-források felhasználásáról
Kelet-Magyarország felzárkóztatására összesen 1400 milliárd forintot fordított az elmúlt években a kormány – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tett látogatása során. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a beruházások azért valósulhattak meg, mert a kormány a hazai erőforrások felhasználása mellett döntött, nem pedig Ukrajnába irányította a forrásokat.
A fejlesztési program részeként jelentős infrastrukturális beruházások történtek, többek között közúthálózat-fejlesztés, ipari parkok létesítése és oktatási intézmények modernizálása. A miniszter szerint ezek a beruházások hozzájárultak a térség gazdasági versenyképességének növekedéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez. „A keleti országrész felzárkóztatása nemzeti érdek, amely csak akkor lehet sikeres, ha a helyi közösségek igényeit figyelembe véve, hazai forrásokból valósul meg” – fogalmazott a miniszter.
A kormány közlése szerint a következő években további fejlesztések várhatók a térségben, különös tekintettel a határ menti területekre, ahol a határon túli magyar közösségekkel való gazdasági együttműködés erősítése is kiemelt cél. A program folytatásáról szóló tervek különösen fontosak a kárpátaljai magyar közösség számára is, akik szoros gazdasági kapcsolatokat ápolnak a határ magyar oldalán élőkkel.
Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy az uniós források megfelelő felhasználása nem zárná ki a hazai fejlesztési prioritások érvényesülését. A Közgazdasági Szemle elemzése szerint az EU-források és a nemzeti költségvetési támogatások együttes, koordinált felhasználása hatékonyabban szolgálhatná a térség hosszú távú fejlődését. A fejlesztési stratégia sikerességét végső soron az mutatja majd meg, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni a területi egyenlőtlenségeket és javítani az ott élők életminőségét a következő években.