Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb jelentése szerint 2025 Magyarország történetének harmadik legmelegebb éve volt, 1,9 Celsius fokkal haladta meg az 1981-2010 közötti időszak átlaghőmérsékletét. A Kárpát-medence egészében hasonló tendenciák érvényesültek, a szélsőséges időjárási események gyakorisága pedig minden határon túli magyar régióban megnövekedett.
A hőségriadók száma rekordot döntött a nyári időszakban, különösen a Vajdaságban és Dél-Magyarországon, ahol 39 napon keresztül mértek 35 Celsius fok feletti hőmérsékletet. „A klímaváltozás már nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság a Kárpát-medencében élők számára,” nyilatkozta Dr. Horváth Ákos klimatológus, a Közép-európai Éghajlatváltozási Intézet vezetője. Az emelkedő hőmérséklet jelentősen megterhelte az egészségügyi rendszereket, különösen Kárpátalján és Erdély rurális területein, ahol a hőség okozta megbetegedések 37%-kal növekedtek az előző évhez képest.
A mezőgazdaságban súlyos következményekkel járt a csapadékhiány, amely a Felvidék délnyugati területein és a Duna-Tisza közén okozott jelentős terméskiesést. A gabonafélék hozama átlagosan 22%-kal csökkent, míg a szőlőtermesztők a Tokaji és Kisalföldi borvidékeken újfajta, szárazságtűrő fajtákra kényszerülnek átállni. Az Agrárminisztérium adatai szerint az aszálykárok enyhítésére szolgáló támogatások összege elérte a 45 milliárd forintot.
A közép-európai klímaalkalmazkodási stratégia részeként Magyarország és a szomszédos országok kormányai közös vízgazdálkodási programot indítottak, amely különös figyelmet fordít a határon átnyúló vízfolyások és víztározók fenntartható kezelésére. Az Európai Unió 2026-2030-as időszakra vonatkozó zöld átállási alapjából 220 millió eurót különítettek el a Kárpát-medence klímaadaptációs projektjeire.
Az extrém időjárási események növekvő gyakorisága arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás mellett továbbra is elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A klímatudatos életmódról és helyi adaptációs lehetőségekről a nemzeti parkokban és környezeti nevelési központokban indultak tájékoztató programok, amelyek magyarul is elérhetők valamennyi határon túli régióban.
