Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb elemzése szerint Magyarország időjárása aggasztó irányba változik. A 2024-es év első felének adatai alapján az átlaghőmérséklet 1,8 Celsius-fokkal haladta meg a sokévi átlagot, miközben a csapadékmennyiség közel 40%-kal csökkent. Ez a tendencia nemcsak hazánkat érinti, hanem a teljes Kárpát-medencét, különös tekintettel az erdélyi és vajdasági területekre.
Az OMSZ szakértői szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága jelentősen növekedett. „Míg korábban 10-15 évenként számíthattunk egy-egy rendkívüli időjárási eseményre, addig mostanra évente több ilyen jelenséget is tapasztalhatunk” – nyilatkozta Dr. Kovács Mária klimatológus. A hőhullámok hossza átlagosan 12 napra növekedett, szemben a korábbi 4-6 nappal, ami különösen veszélyezteti az időseket és krónikus betegeket.
Az Agrárminisztérium adatai alapján a mezőgazdasági termelést is komolyan veszélyezteti a kialakult helyzet. A gabonatermés az elmúlt évben 22%-kal csökkent, a gyümölcsösökben pedig 35%-os terméskiesést regisztráltak. A felvidéki és kárpátaljai gazdák hasonló problémákkal küzdenek, amit súlyosbít, hogy a határon túli területeken kevesebb forrás áll rendelkezésre az öntözőrendszerek fejlesztésére.
A helyzetből következő vízügyi problémák kezelésére a kormány vízmegtartó programot indított, amely 2026-ig 180 milliárd forint támogatást biztosít a gazdáknak és településeknek. A programhoz csatlakozhatnak a határon túli magyar gazdák is, amennyiben rendelkeznek magyar állampolgársággal. A támogatás igényléséhez szükséges dokumentumok és feltételek megtalálhatók a kormány agrártámogatási portálján.
Az időjárási szélsőségek elleni védekezéshez a szakértők javasolják a háztartások felkészülését is: nagyobb figyelmet kell fordítani a vízgyűjtésre, a hőszigetelésre, valamint az energiahatékony megoldásokra. A Kárpát-medence magyar közösségeinek összefogása kulcsfontosságú lehet az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában és a közös természeti erőforrások védelmében.