A magyar állam hitelfelvételi költségei továbbra is kiugróan magasak maradnak, miközben a 2026-os költségvetésben a kamatkiadások már a GDP 4,3 százalékára rúgnak – derül ki a pénzügyminisztériumi jelentésekből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Magyarország évente több mint 2800 milliárd forintot költ csupán az adósságszolgálatra, ami fejenként mintegy 290 ezer forintos terhet jelent minden magyar állampolgár számára.
Az állam legutóbbi, 10 éves dollárkötvény-kibocsátása 5,5 százalékos hozammal valósult meg, míg a hasonló gazdasági helyzetben lévő visegrádi országok jóval kedvezőbb feltételekkel jutnak finanszírozáshoz. Lengyelország például mindössze 3,9 százalékos kamattal bocsátott ki devizakötvényt, Csehország pedig még ennél is alacsonyabb, 3,7 százalékos hozammal. Az MNB elemzése szerint a magas magyar felár több tényezőből adódik: a 4 százalék körüli inflációs várakozások, a költségvetés 4,5 százalékos hiánya, valamint a nemzetközi hitelminősítők értékelései mind hozzájárulnak.
A magas kamatkiadások közvetlen hatással vannak a magyar családok életére is. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az államadósság finanszírozási igénye miatt kevesebb forrás jut az egészségügyre, oktatásra és infrastruktúra-fejlesztésre. „A kamatkiadások jelentős emelkedése szűkíti a kormányzat mozgásterét a gazdaságélénkítő intézkedések terén” – nyilatkozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a legutóbbi monetáris tanács ülését követően.
A devizakötvények magas hozama különösen érzékenyen érinti a határon túli magyar vállalkozókat is, akik gyakran magyar állampapírokba fektetnek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szomszédos országokban élő magyarok körében 15 százalékkal csökkent az állampapír-vásárlási hajlandóság az elmúlt évben. A helyzet javulására középtávon van esély, amennyiben a költségvetési hiány fenntartható pályára kerül, és a hitelminősítők felminősítik az országot – ehhez azonban strukturális reformokra és kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség.
