A vajrépa, ez az egykor széles körben elterjedt zöldségféle, újra felfedezésre vár az erdélyi konyhákban. A kolozsvári piacon egyre több termelő kínálja ezt az aranysárga, édes húsú növényt, amely évtizedekig szinte teljesen eltűnt a háztartásokból. Az Erdélyi Gazdák Egyesületének felmérése szerint 2023-hoz képest 35%-kal nőtt a vajrépát termesztő gazdaságok száma Kolozs, Maros és Hargita megyében.
A vajrépa, amelyet karórépaként vagy tarlórépként is ismernek, évszázadokon át alapvető élelmi forrás volt az erdélyi családok számára. „Nagyszüleim idejében minden kertben termesztették, mert igénytelen növény, és a téli hónapokban is kiváló C-vitamin forrásként szolgált” – mondja Kovács Márta, a Sapientia Egyetem gasztronómiai szakértője. A kommunizmus időszakában azonban a burgonya és más importált zöldségek háttérbe szorították ezt az őshonos növényt.
A vajrépa reneszánsza több tényezőnek köszönhető. Egyrészt a helyi alapanyagokat előnyben részesítő slow food mozgalom erdélyi térnyerésének, másrészt annak, hogy a fiatal szakácsok újra felfedezték sokoldalúságát. A Kolozsvári Gasztronómiai Fesztivál tavaly ősszel külön programot szentelt ennek az alapanyagnak, ahol hagyományos és modern elkészítési módokat is bemutattak. A vajrépa levese, a „tarlórépafőzelék” pedig már több étterem menüjén is megtalálható Székelyföldtől Partiumig.
Táplálkozástudományi szempontból is értékes növényről van szó. Az Erdélyi Dietetikai Társaság adatai szerint 100 gramm vajrépa mindössze 28 kalóriát tartalmaz, miközben gazdag rostokban, C- és K-vitaminban, valamint különféle ásványi anyagokban. Alacsony glikémiás indexe miatt cukorbetegek étrendjébe is jól beilleszthető.
A vajrépa elkészítése egyszerű: főzve, sütve, párolva egyaránt felhasználható. Különösen népszerű a vajban pirított vajrépa, amely karamellizált, édes ízével a gyerekek számára is vonzó lehet. A hagyományos erdélyi receptek között megtalálható a vajrépafőzelék, a vajrépakrém-leves, valamint a húsos vajrépatöltike is.
A növekvő népszerűség ellenére a fiatalabb generációk számára még mindig ismeretlen ez a zöldség. A helyi termelői piacok és a közösségi kertek azonban aktívan népszerűsítik termesztését és fogyasztását, így jó esély van arra, hogy ez az értékes erdélyi alapanyag visszakerül a mindennapi étkezésbe, összekötve a múlt gasztronómiai hagyományait a modern táplálkozási igényekkel.
