A régészeti kutatások terén 2025 kiemelkedő évnek bizonyult a Kárpát-medence történelmi múltjának feltárásában. Az erdélyi Gyulafehérvár közelében magyar-román közös kutatócsoport egy eddig ismeretlen, 10. századi fejedelmi sír maradványait azonosította, amely új megvilágításba helyezi a honfoglalás utáni időszak hatalmi viszonyait. A Román Tudományos Akadémia által is hitelesített leletegyüttes különlegessége a gazdag mellékleteken túl a DNS-vizsgálatokkal igazolt genetikai kapcsolat a korabeli Árpád-házi vezetőréteggel.
A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a sírban talált aranyozott ezüstveretek és fegyverek a Kárpát-medence keleti és nyugati kapcsolatrendszerét egyaránt tükrözik. „Ez a leletegyüttes alapvetően megváltoztatja ismereteinket a korai magyar államiság keleti határairól és kulturális kapcsolatrendszeréről” – nyilatkozta Dr. Kovács István, a kutatócsoport magyar vezetője. A régészek feltártak továbbá egy eddig ismeretlen típusú rovásírásos emléket is, amely a korai magyar írásbeliség új forrása lehet.
Eközben a Felvidéken, Nyitra környékén szlovák-magyar együttműködésben folytatott ásatások során egy 9. századi településkomplexum került elő, amely a Nagy Morva Birodalom és a honfoglaló magyarság együttélésének korai szakaszáról szolgáltat páratlan információkat. A Szlovák Nemzeti Múzeum szakemberei szerint a leletek bizonyítják a kulturális folytonosságot és a békés együttélés időszakait a korábban feltételezettnél hosszabb időtartamon keresztül.
A kárpátaljai régióban ukrán és magyar szakemberek közreműködésével végzett georadar-felmérések egy eddig ismeretlen középkori erődítményrendszer alapjait azonosították, amely új fejezetet nyithat a terület 13-14. századi történelmének kutatásában. A kutatási eredményeket az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia közös publikációban ismerteti a nemzetközi tudományos közösséggel.
Mindezen felfedezések nemcsak a szakmai közönség, hanem a történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára is fontosak. A leletanyagokból 2026-ra vándorkiállítást terveznek, amely Budapesttől Kolozsvárig, Pozsonytól Szabadkáig bemutatja majd a Kárpát-medence közös kulturális örökségének újonnan feltárt kincseit. A tárlat különlegessége, hogy digitális rekonstrukciókkal és interaktív elemekkel teszi átélhetővé a történelmi korok mindennapjait a látogatók számára.