Magyar gyorsforgalmi hálózat: Tények és valóság a 2026-os útfejlesztési tervekről
Lázár János építési és közlekedési miniszter nemrég bejelentette, hogy Magyarország gyorsforgalmi úthálózata 2026-ra utoléri Ausztriáét. A miniszter szerint az országban 2300 kilométernyi autópálya és négysávos út lesz két év múlva, ami lakosságarányosan megegyezik Ausztria úthálózatával. Az állítás valóságtartalmát érdemes közelebbről megvizsgálni a hivatalos statisztikák tükrében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az osztrák közlekedési minisztérium (BMK) legfrissebb adatai szerint Magyarországon jelenleg 1833 kilométer gyorsforgalmi út található, míg Ausztriában ez a szám 2250 kilométer. Ha a 2026-ra ígért 2300 kilométeres magyar hálózat megvalósul, az valóban mennyiségi szempontból összemérhető lesz az osztrák hálózattal. Azonban a teljes kép árnyaltabb.
Lakosságarányos összehasonlításban hazánk már most is jól áll: Magyarországon 188 lakosra jut egy kilométernyi gyorsforgalmi út, míg Ausztriában 391 főre. Ugyanakkor a területi lefedettség tekintetében jelentős a különbség: Ausztriában 100 négyzetkilométerre 2,7 kilométer gyorsforgalmi út jut, míg Magyarországon csak 2,0 kilométer. Ez azt jelenti, hogy bár számszerűen közelítjük Ausztriát, a hálózat sűrűsége még mindig elmarad.
További fontos szempont a minőség és a karbantartás. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szerint a hazai gyorsforgalmi úthálózat 27 százaléka felújításra szorul, míg Ausztriában ez az arány csak 12 százalék. Az autópálya-matricák árbevételéből Ausztria kilométerenként átlagosan 1,2 millió eurót fordít karbantartásra, Magyarországon ez az összeg 620 ezer euró körül mozog.
A határon túli magyar közösségek számára különösen fontosak a szomszédos országokba vezető gyorsforgalmi kapcsolatok. Jelenleg Szlovákia irányába 3, Románia felé 2, Szerbia és Ukrajna felé 1-1 gyorsforgalmi átkelő működik, míg Ausztria irányába 4 átkelési pont áll rendelkezésre.
A tervezett fejlesztések segíthetnek közelebb hozni a határon túli magyarok lakta területeket, de a régió teljes felzárkózásához a környező országok úthálózatainak összehangolt fejlesztésére is szükség van. A felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi magyarok számára a teljes utazási lánc minősége meghatározó, nem csak a magyarországi szakasz.