Az uniós helyreállítási hitelek felé fordult a tagállamok hozzáállása, egyre többen utasítják vissza a Covid utáni időszakra tervezett kölcsönöket. Magyarország mellett más tagországok is elállnak a korábban igényelhető források lehívásától. A Portfolio adatai szerint a RRF-hitelek közel felét nem veszik igénybe a tagállamok, ami közel 200 milliárd eurós visszautasítást jelent.
Az Európai Bizottság eredetileg 385,8 milliárd eurós hitelprogramot indított a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra, azonban a jelenlegi adatok alapján csak 199,7 milliárd eurót hívtak le a tagállamok. A visszautasítás oka többrétű: egyrészt számos ország önállóan, kedvezőbb feltételekkel tud forráshoz jutni a pénzpiacokon, másrészt az infláció és a kamatkörnyezet jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években. Magyarország 9,4 milliárd eurós hitelkeretre lett volna jogosult, de a kormány teljes egészében lemondott erről.
A hitelek visszautasítása mögött a piaci körülmények átalakulása áll. Az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusa és a megemelkedett finanszírozási költségek miatt több tagállam úgy ítélte meg, hogy a saját államkötvények kibocsátásával előnyösebb feltételeket érhetnek el. Különösen igaz ez a jobb hitelbesorolású nyugat-európai országokra. Emellett a RRF-hitelek feltételrendszere – a reformokhoz és beruházásokhoz kötött követelmények – további adminisztratív terheket jelentenek, amelyeket egyes kormányok nem szívesen vállalnak.
A döntés hosszú távú hatásai egyelőre bizonytalanok. A fel nem használt hitelkeret sorsa még kérdéses, a Bizottság vizsgálja az átcsoportosítás lehetőségeit. A tagállamoknak 2025. augusztus 31-ig van lehetőségük módosítani álláspontjukat. Addig is a vissza nem térítendő támogatások maradnak az uniós helyreállítási terv legvonzóbb elemei, amelyek felhasználásában Magyarország továbbra is jelentős lemaradásban van az EU-átlaghoz képest.