Kijev továbbra sem hajlandó elismerni a kettős állampolgárságot a romániai és magyar kisebbségek számára, derült ki az ukrán külügyminisztérium múlt heti közleményéből. Az ukrán parlament által elfogadott új állampolgársági törvény, amely 2025 januárjában lép hatályba, csak bizonyos országokból származó személyeknek teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, de Magyarország és Románia nincs a kedvezményezett országok listáján.
„Ukrajna csak az Európai Unió, NATO, G7 országok állampolgárai számára engedélyezi a kettős állampolgárságot, kivéve azokat, amelyekkel fennálló kapcsolataink konfliktusosak, vagy amelyek megsértették területi integritásunkat,” – nyilatkozta Dmitro Kuleba külügyminiszter. Ez különösen érinti a kárpátaljai magyar közösséget, ahol becslések szerint 120-150 ezer magyar él, akik közül sokan már rendelkeznek magyar állampolgársággal is.
A hatályos ukrán jogszabályok szerint jelenleg is tilos a kettős állampolgárság, de a gyakorlatban ezt nehéz ellenőrizni. Az új törvény viszont szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be, és kötelezi az állampolgárokat más országok útlevelének bejelentésére. Aki nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, akár 170.000 hrivnya (körülbelül 1,7 millió forint) pénzbírságra is számíthat.
A kárpátaljai magyar szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a fejlemények miatt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint a törvény diszkriminatív és ellentétes az európai normákkal. „Ez a szabályozás éppen azokat a kisebbségeket sújtja, amelyek évszázadok óta élnek Kárpátalján, és akiknek az anyaországukkal való kapcsolattartás alapvető jog,” – hangsúlyozta a KMKSZ közleménye.
Magyar és román diplomaták egyaránt jelezték, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat az ukrán féllel a kérdésben. A magyar külügyminisztérium közölte, hogy a kisebbségi jogok védelme továbbra is elsőbbséget élvez a kétoldalú kapcsolatokban, különösen az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások fényében. A kettős állampolgárság elismerésének hiánya komoly adminisztratív nehézségeket okozhat a határon átnyúló családi kapcsolatok, munkavállalás és tanulmányok területén, így a kárpátaljai magyarok továbbra is bizonytalan jogi helyzetben maradnak 2025 januárjától.
