A Család- és Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bevezetése után tíz évvel átfogó kutatás készült a program demográfiai hatásairól. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont friss elemzése szerint a támogatási rendszer nem növelte érdemben a születésszámot, mindössze a már egyébként is tervezett gyermekek korábbi vállalását ösztönözte. A kutatás 2016 és 2026 közötti időszak adatait vizsgálta, több mint 12 ezer család részvételével.
A kutatás eredményei szerint a CSOK-ot igénybe vevő párok átlagosan 1,8 évvel korábban vállaltak gyermeket, mint ahogy azt a támogatás nélkül tették volna. A programot leginkább a közép- és felsőközéposztályba tartozó, stabil anyagi háttérrel rendelkező családok tudták kihasználni. „A CSOK elsősorban lakhatási támogatásként működött, nem pedig demográfiai fordulópontként” – nyilatkozta Dr. Kovács Erzsébet, a kutatás vezetője. A határon túli magyar közösségekben – különösen Erdélyben és a Felvidéken – még kevésbé érvényesült a program hatása, mivel ott a lakáspiac és a jövedelmi viszonyok jelentősen eltérnek a magyarországitól.
Figyelemre méltó, hogy miközben 2016 és 2020 között a CSOK igénybevétele után növekedett a gyermekvállalási hajlandóság, 2021-től ismét csökkenő tendencia figyelhető meg. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes termékenységi arányszám 2026-ra visszatért a program bevezetése előtti szintre (1,49). Különösen látványos ez a visszarendeződés a határon túli, elsősorban kárpátaljai és vajdasági magyar közösségekben. A kutatók szerint a program továbbfejlesztésekor érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a valóban rászoruló családok támogatására és a hosszú távú, kiszámítható gyermeknevelési feltételek megteremtésére. További részletek és regionális bontású adatok a Központi Statisztikai Hivatal honlapján és az MTA kutatási jelentésében érhetők el.
