A Paks II erőmű és a napenergia-fejlesztések jelentősen csökkenthetik a magyar családok energiaszámláit 2025-ben, miközben az ország energiafüggetlensége erősödik. A kormány energiastratégiája szerint a hazai energiatermelés bővítése kulcsfontosságú az árak stabilizálásához és az ellátásbiztonság növeléséhez a geopolitikai feszültségek közepette.
Magyarország energiafüggetlenségi törekvései komoly előrelépést mutatnak, különösen a megújuló energiaforrások terén. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a napenergia-kapacitás 2023 végére meghaladta a 4800 megawattot, ami közel 40%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több háztartás termel saját energiát, csökkentve függőségét a nemzetközi piacoktól.
A Paks II beruházás előkészületei is folytatódnak, ami a tervek szerint 2032-től biztosít majd további nukleáris kapacitást. „Az energiafüggetlenség nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is” – nyilatkozta Hídvéghi Balázs energiapolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Hozzátette, hogy a hazai energiatermelés bővítése nélkül Magyarország továbbra is ki lenne szolgáltatva a nemzetközi energiapiacok hullámzásainak.
A határon túli magyar közösségek számára különösen fontos fejlemény, hogy a magyar energiapolitika regionális hatással bír. Szlovákiában és Szerbiában a magyar energiamodell – különösen a rezsicsökkentés és a hazai energiatermelés kombinációja – gyakran hivatkozási alap a helyi politikai vitákban. Romániában, különösen az erdélyi régiókban, a magyar tapasztalatok segíthetnek a helyi energiaellátás fejlesztésében.
Fontos megjegyezni, hogy az energiafüggetlenség felé vezető út komoly beruházásokat igényel. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2030-ig mintegy 16 ezer milliárd forintnyi befektetésre van szükség az energiaszektor korszerűsítéséhez. Ezek a fejlesztések várhatóan már 2025-től éreztetik hatásukat a fogyasztói árakban.
A szakértők szerint 2025-ben a magyar háztartások energiaszámlái stabilak maradhatnak, feltéve, hogy nem történnek váratlan geopolitikai események. A hosszú távú tervek szerint 2030-ra Magyarország energiafüggősége 20%-kal csökkenhet a 2020-as szinthez képest, ami minden magyar család számára nagyobb biztonságot és kiszámíthatóbb költségeket jelenthet.