Az Európai Unió 2026-ra tervezett oroszgáz-tilalmát támadja meg Magyarország, miután a Tanács elnöksége jóváhagyta az energiaimportra vonatkozó korlátozásokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán jelentette be: Magyarország jogi lépéseket tesz a döntés ellen, mivel az veszélyezteti az ország energiabiztonságát. A rendelet értelmében 2026-ig fokozatosan megszűnne az orosz energiafüggőség az EU-ban.
A magyar kormány álláspontja szerint a rendelet ellentétes a Tanács korábbi döntéseivel, amelyek garantálták a tagállamok jogát energiamixük meghatározására. „Az energiamix összeállítása tagállami hatáskör, ezt a jogot semmilyen uniós intézmény nem veheti el” – hangsúlyozta Szijjártó. Magyarország jelenleg energiaszükségletének jelentős részét orosz forrásból fedezi, különösen a földgáz terén, amely a hazai fogyasztás mintegy 80%-át teszi ki. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU orosz gázfüggősége a 2021-es 45%-ról 2023-ra 15%-ra csökkent, míg Magyarország esetében ez a mutató alig változott.
A rendelet gazdasági hatásai jelentősek lehetnek a régió országaiban. Szlovákia, Csehország és Bulgária szintén erősen támaszkodik az orosz energiaimportra. A magyar kormány szerint a kieső orosz szállítások pótlása jelentős áremelkedést okozna, és veszélyeztetné a rezsicsökkentés fenntartását. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint „a jelenlegi infrastruktúra és alternatív beszerzési lehetőségek mellett Magyarország energiabiztonsága nem garantálható orosz források nélkül”.
A vita tágabb kontextusban az EU energiaszuverenitási törekvéseit tükrözi, miközben Magyarország a nemzeti hatáskörök védelmére helyezi a hangsúlyt. Az EU energiabiztonságáért felelős biztosa a diverzifikációt és a megújuló energiaforrások fejlesztését szorgalmazza. A döntés további fejleményeiről és a jogi eljárás alakulásáról folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.
