Magyarország az Európai Unió Bíróságához fordult az orosz földgázimportra vonatkozó 2025-ös uniós tilalom miatt, jelentette be a kormány kedden. A jogi lépés célja, hogy hazánk megőrizhesse energiaellátásának biztonságát, miután a jelenlegi földgázbeszerzésünk közel 70 százaléka Oroszországból származik.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a 2025 végén hatályba lépő importtilalom „súlyosan veszélyezteti az ország energiabiztonságát és gazdasági érdekeit„. Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozta: „Magyarország számára jelenleg nem létezik alternatív forrás, amely helyettesíthetné az orosz gázmennyiséget, mivel a regionális infrastruktúra nem teszi lehetővé a teljes átállást más beszállítókra.” A minisztérium adatai szerint a gázimport pótlása évi több mint 2 milliárd eurós többletköltséget jelentene a magyar gazdaságnak.
A bírósági kereset benyújtása megosztotta a visegrádi országokat. Míg Szlovákia fontolgatja a magyar kezdeményezéshez való csatlakozást, addig Csehország és Lengyelország támogatja az uniós döntést. A Gazdasági Versenyhivatal elemzése rámutat: az alternatív beszerzési források kiépítése és a kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés 3-5 évet is igénybe vehet, jóval túlnyúlva a 2025-ös határidőn.
Az energiaügyi szakértők szerint a magyar háztartások és vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy kövessék a fejleményeket, mivel az ügy kimenetele jelentősen befolyásolhatja a jövő évi energiaárakat. Az Energiahivatal közlése alapján a következő hónapokban közzéteszik azokat az információkat, amelyekkel a fogyasztók felkészülhetnek a lehetséges változásokra. A kormány eközben folytatja a tárgyalásokat az uniós intézményekkel egy esetleges átmeneti mentesség vagy hosszabb felkészülési időszak érdekében.
