A romániai kormány által előkészített közigazgatási reform komoly aggodalmakat kelt Kolozs megye magyar közösségeiben. A reform, amely a kis települések összevonását és átszervezését irányozza elő, különösen súlyosan érintheti a szórványban élő magyar lakosságot. „Közösségekről, nem számokról kellene szólnia a közigazgatási reformnak” – fogalmazott Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a múlt heti kalotaszegi egyeztetésen.
A reform jelenlegi tervezete szerint azok a községek, amelyek lakosságszáma nem éri el az 5000 főt, vagy amelyek saját bevételei nem fedezik a működési költségek legalább 50 százalékát, összevonásra kerülhetnek. Ez Kolozs megyében több mint 40 községet érinthet, köztük számos magyar többségű vagy jelentős magyar lakosságú települést is. Kalotaszeg és a mezőségi szórvány különösen veszélyeztetett helyzetbe kerülhet.
A Kolozs Megyei Tanács adatai szerint az érintett települések között van Magyarkapus, Gyalu, Körösfő és Bánffyhunyad környéke is, ahol évszázados magyar közösségek működnek. A reform kapcsán rendezett kalotaszegi lakossági fórumon több mint száz helyi lakos fejezte ki aggodalmát. Sokan attól tartanak, hogy az összevonások után a magyar lakosság érdekérvényesítő képessége tovább gyengül, és a kisebb települések elveszíthetik önállóságukat, amely kulturális identitásuk megőrzésének egyik alapja.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete alternatív megoldási javaslatokat készített, amelyben a mechanikus, pusztán lakosságszámra vagy költségvetési szempontokra épülő összevonások helyett az életképes közösségek megtartását helyezik előtérbe. „Nem lehet tisztán gazdasági szempontok alapján dönteni évszázados közösségek sorsáról. Figyelembe kell venni a történelmi, kulturális és társadalmi kötelékeket is” – hangsúlyozta Csoma.
A reform végleges változata várhatóan ősszel kerül parlamenti szavazásra. Az RMDSZ szakértői szerint a községek közötti önkéntes társulások, a közös fejlesztési projektek és szolgáltatások összehangolása jelenthetne valódi megoldást a kistelepülések problémáira. A Kolozs megyei magyar közösségek képviselői további egyeztetéseket kezdeményeznek a kormány illetékeseivel, hogy a reform figyelembe vegye a kisebbségi szempontokat is.
