Miközben a szórványban működő magyar oktatási intézmények tanulói létszáma évről évre csökken, a helyi közösségek innovatív megoldásokkal próbálják megtartani a diákokat. Mezőségen, Hunyad megyében és Beszterce környékén a magyar iskolák és osztályok fennmaradását szolgáló kezdeményezések egyre hatékonyabbak, bár a demográfiai trendek továbbra is aggasztóak.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) friss adatai szerint a 2023/2024-es tanévben további 3-5%-kal csökkent a magyar nyelven tanuló diákok száma a szórványmegyékben. Kovács István, a dévai magyar oktatási központ vezetője elmondta: „Nem elég beszélnünk a szórványról, konkrét lépésekre van szükség. Iskolabusz-hálózatunk ma már hat településről hozza a gyerekeket, így biztosítva a magyar osztályok fennmaradását.”
A Bethlen Gábor Alap és a Magyar Kormány által támogatott iskolabusz-program mellett más sikeres kezdeményezések is segítik a szórványoktatást. Beszterce-Naszód megyében délutáni foglalkozásokat szerveznek, ahol magyar nyelvű korrepetálást és szabadidős tevékenységeket biztosítanak a diákoknak. A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban bentlakásos program működik, ahova a környező falvakból érkezhetnek tanulók.
A digitális oktatás fejlődése új lehetőségeket nyit a szórványközösségek számára. Az RMDSZ kezdeményezésére több iskolában online tanórákat szerveznek erdélyi nagyvárosok tanáraival, különösen a természettudományos tárgyak oktatásában, ahol szakemberhiány mutatkozik. Ezzel párhuzamosan a Sapientia Egyetem önkéntesei hétvégi magyar nyelvi foglalkozásokat tartanak vegyes házasságból származó gyermekeknek.
Mezőségen a szórványközpontok hálózata erősödik. Válaszúton, Szamosújváron és Magyarszováton magyar nyelvű óvodákat és általános iskolai osztályokat működtetnek, ahol a gyermekek 85%-a már vegyes családból származik. A tanítók nemcsak oktatási, hanem identitásmegőrző feladatot is ellátnak, ami különleges pedagógiai felkészültséget igényel.
A szülők és civil szervezetek összefogásával több településen magyar közösségi tereket hoztak létre, amelyek az oktatási intézmények meghosszabbított karjaként működnek. Ezekben a terekben magyar könyvtárak, digitális tanulósarkok és közösségi programok segítik a magyar nyelv használatát iskolán kívül is. A megoldások bizonyítják, hogy a helyi közösségek cselekvőképessége kulcsfontosságú a szórványoktatás jövője szempontjából.