Renate Stanciu ombudsman alkotmányossági kifogást emelt a román kormány egyik legújabb megszorító intézkedése ellen, amely eltörölte a betegszabadság első napjára járó táppénzt. A január 9-én beadott kifogás szerint a változtatás sérti a polgárok szociális védettséghez való jogát és diszkriminatív jellege miatt alkotmányellenes.
A múlt év végén elfogadott 296/2023-as számú rendelet értelmében 2024. január 1-től a munkavállalók nem kapnak juttatást a betegszabadságuk első napjára. A módosítás a kórházi ellátást nem igénylő, általános megbetegedésekre vonatkozik. Az ombudsman szerint ez az intézkedés különösen hátrányosan érinti az alacsonyabb jövedelműeket, akik számára minden kieső munkanap jelentős anyagi nehézséget okoz.
A kifogás hangsúlyozza, hogy az egészségbiztosítási rendszer fő célja a biztosított személyek védelme betegség esetén, amit az alkotmány 47. cikkelye is garantál. „Ez az intézkedés egyértelműen diszkriminatív, hiszen éppen a legsérülékenyebb csoportokat bünteti megbetegedés esetén” – nyilatkozta Stanciu, aki szerint a rendelet ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is.
Több szakszervezet és munkavállalói érdekvédelmi szervezet üdvözölte az ombudsman lépését. A Szabad Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége (FSLI) szerint az intézkedés azt üzeni a munkavállalóknak, hogy betegebben is menjenek dolgozni, ami veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot és a közegészséget. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság számításai szerint egy átlagos erdélyi munkavállaló évente akár 400-500 lejt is veszíthet az új szabályozással.
Az Alkotmánybíróság várhatóan 30 napon belül dönt a beadvány ügyében. Addig is a jelenlegi szabályozás szerint a betegszabadság első napja után a munkáltató fizeti a táppénzt a 2-5. napra, míg a hatodik naptól az Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) veszi át a finanszírozást. A betegszabadsággal kapcsolatos kérdésekben a háziorvosok és a megyei egészségbiztosítási pénztárak nyújtanak részletes tájékoztatást.
