Az európai energiaárak továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, miközben Magyarország fenntartja a lakossági rezsicsökkentés rendszerét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg számos uniós országban 80-120 százalékkal emelkedtek az energiaárak az elmúlt két évben, addig a magyar háztartások átlagfogyasztásig továbbra is védett árakon jutnak áramhoz és földgázhoz.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közlése szerint az energiahordozók világpiaci ára 2023 óta stabilizálódott, de továbbra is jóval magasabb szinten áll, mint a válság előtt. Az európai energiapiacok alakulását befolyásoló tényezők között szerepel az orosz gázszállítások korlátozása, a megújuló energiaforrások integrálásának kihívásai, valamint a kiöregedő infrastruktúra modernizációs költségei. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság zöld átállást sürgető intézkedései további költségnyomást gyakorolnak a tagállamokra.
„A magyar rezsivédelmi modell eredményesen szigeteli el a lakosságot a nemzetközi energiaárak ingadozásaitól, de ez jelentős költségvetési terhet jelent” – nyilatkozta Hargitai János, a Gazdasági Kutatóintézet energiapiaci elemzője. A védett árak rendszere elsősorban az átlagfogyasztás mértékéig biztosít kedvezményes tarifákat, míg az e feletti fogyasztásért piaci árakat kell fizetni. A határon túli magyar közösségeket különösen érinti a helyzet, hiszen Szlovákiában, Romániában és Szerbiában is magasabb energiaárakkal szembesülnek a háztartások.
A gazdasági minisztérium közlése szerint a kormány 2025-ben is fenntartja a rezsivédelmi intézkedéseket, miközben az energiahatékonysági programok és a megújuló energiaforrások hazai térnyerésével igyekszik csökkenteni az importfüggőséget. A lakosság számára elérhető otthonfelújítási és energiahatékonysági támogatási programokról a kormányzati ügyfélszolgálatokon vagy a www.kormany.hu oldalon lehet tájékozódni.
