Az Egyesült Államok és Oroszország között fennálló utolsó nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény, az Új START lejárt február 5-én, ami új korszakot nyit a globális nukleáris biztonság történetében. A szerződés 2026-ig korlátozta volna a két nagyhatalom hadászati nukleáris robbanófejei számát 1550 darabban. Szakértők szerint ez a fejlemény különösen aggasztó a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette, amikor az orosz-ukrán háború már harmadik éve zajlik.
A 2010-ben Barack Obama és Dmitrij Medvegyev által aláírt egyezmény a nukleáris fegyverkorlátozási megállapodások sorának utolsó láncszeme volt, amely biztosította a kölcsönös ellenőrzést és átláthatóságot. Moszkva már 2023 februárjában felfüggesztette részvételét az egyezményben, bár állítása szerint továbbra is betartja a mennyiségi korlátozásokat. Az Amerikai Külügyminisztérium közleménye szerint Washington továbbra is teljesíti kötelezettségeit, de az ellenőrzés hiánya növeli a bizonytalanságot.
„A kölcsönös ellenőrzések megszűnése veszélyes precedenst teremt, hiszen egyik fél sem tudja hitelesíteni a másik által közölt adatokat,” nyilatkozta Daryl Kimball, a washingtoni Arms Control Association igazgatója. Az ENSZ Leszerelési Hivatala már 2023 decemberében figyelmeztetett a fokozott nukleáris kockázatokra, különösen a jelenlegi konfliktusok fényében.
A helyzet a közép-európai térség, beleértve Magyarország és a határon túli magyar közösségek számára is aggodalomra ad okot. Az európai stabilitás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nukleáris fegyverzettel rendelkező hatalmak között fennmaradjon az egyensúly. Diplomáciai források szerint az EU külügyi szolgálata már dolgozik olyan javaslatokon, amelyek új tárgyalásokra ösztönöznék a feleket.
Az új nukleáris egyezmény hiánya különösen veszélyes olyan időszakban, amikor a katonai kiadások világszerte növekednek. A következő hónapokban érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi szervezetek közleményeit és a két nagyhatalom lépéseit egy esetleges új megállapodás irányába.
