A németországi ingatlanpiac válsága tovább mélyül 2025-ben, különösen érintve a külföldről érkező munkavállalókat, köztük a magyar közösséget. Az átlagos négyzetméterárak Münchenben már meghaladják a 10.000 eurót, Berlinben pedig 5.500 euró körül mozognak a Német Ingatlanszövetség (IVD) legfrissebb adatai szerint, ami 7,2%-os éves növekedést jelent.
A lakhatási válság hátterében összetett tényezők állnak. A német szövetségi kormány eredetileg évi 400.000 új lakás építését tűzte ki célul, ám a valós szám alig haladja meg a 230.000-et. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint „a magas építőanyag-árak és a szigorodó energetikai követelmények együttesen okozzák az építkezések megtorpanását”. A kamatok emelkedése tovább súlyosbítja a helyzetet: míg 2021-ben átlagosan 1,5%-os jelzáloghiteleket kínáltak a bankok, addig ma ez 3,7-4,2% között mozog.
A magyar munkavállalók számára különösen nehéz a helyzet. A Németországban élő magyar közösség több mint 30%-a bérlakásban él, és egyre többen halasztják el a lakásvásárlást. Frankfurt környékén, ahol jelentős magyar közösség található, a lakásárak 15%-kal emelkedtek az elmúlt két évben. Németországban dolgozó magyarok gyakran választják a kisebb városokat vagy elővárosokat, ahol a lakhatás megfizethetőbb.
A Német Lakáspolitikai Intézet új programot indított, amely kedvezőbb hitelkonstrukciókat kínál a letelepedő külföldi szakembereknek. A „Zukunft Wohnen” kezdeményezés 2025 közepétől 10%-kal alacsonyabb önrészt és 0,5%-kal kedvezőbb kamatot biztosíthat az EU-s állampolgároknak, akik legalább 5 éve dolgoznak Németországban.
A magyar diaspora számára fontos tudni, hogy 2025-től szigorodnak a külföldiek ingatlanvásárlásához kapcsolódó követelmények, különösen a pénzmosás elleni szabályozások. Érdemes szakértőhöz fordulni és a magyar konzuli szolgálat tájékoztatását is figyelemmel követni a változásokról. A németországi magyar egyesületek rendszeresen szerveznek lakhatási tanácsadást és jogi segítségnyújtást tagjaik számára.
