Article – A magyar állampolgársági eljárásban 2025-től kötelezővé válik a tolmács alkalmazása azon kérelmezők számára, akik nem beszélnek magyarul. Az intézkedés komoly aggodalmakat keltett a határon túli magyarok körében, bár a kormány szerint őket nem érinti a változás.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a közösségi médiában fejezte ki értetlenségét: „Nem értem, hogy miért van szükség tolmácsra magyar állampolgárság megszerzéséhez.” Nyilatkozata széles körben terjedt a határon túli magyar közösségekben, fokozva a bizonytalanságot. A kormányzati tájékoztatás szerint azonban az új szabályozás kifejezetten a magyarul nem beszélő kérelmezőkre vonatkozik, és nem érinti az egyszerűsített honosítással állampolgárságot igénylő határon túli magyarokat.
A Belügyminisztérium közleményben tisztázta: „Az egyszerűsített honosítási eljárás feltétele továbbra is a magyar nyelvtudás, amit a kérelmező a konzuli ügyintézés során bizonyít. Számukra nem lesz kötelező tolmácsot fogadni.” Az állampolgársági törvény módosítása elsősorban azokra vonatkozik, akik a hagyományos naturalizációs eljárásban vesznek részt és nem beszélnek magyarul. A státusztörvény és a kedvezményes honosítás szabályai nem változnak a külhoni magyarok számára – erősítette meg a minisztérium.
A téma különösen érzékeny a Kárpát-medencei magyar közösségekben, hiszen az egyszerűsített honosítás 2010-es bevezetése óta több mint egymillió határon túli magyar szerezte meg a magyar állampolgárságot. A félreértések elkerülése érdekében a külképviseletek részletes tájékoztatást nyújtanak az érintetteknek. Kérdéseikkel forduljanak bizalommal a magyar konzulátusokhoz, vagy látogassanak el a kormany.hu oldalra a pontos információkért.
