Magyarország népessége történelmi mélypontra süllyedt a legfrissebb adatok szerint. A KSH nemrég közzétett jelentése alapján az ország lakóinak száma 9,5 millió fő alá csökkent, ami évtizedek óta nem látott szintet jelent. A demográfiai válság különösen aggasztó a természetes fogyás gyorsuló ütemét tekintve: 2023-ban 41.110 fővel csökkent a lakosság a születések és halálozások különbözete miatt – több mint egy közepes méretű magyar város teljes népessége tűnt el egyetlen év alatt.
A népességcsökkenés minden határon túli magyar közösséget is érint, bár eltérő mértékben. Míg a kormány az elmúlt években jelentősen bővítette a családtámogatási rendszert (babaváró kölcsön, CSOK, adókedvezmények), ezek hatása egyelőre korlátozott maradt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes termékenységi ráta 1,5 körül stagnál, messze elmaradva a népesség természetes reprodukciójához szükséges 2,1-es értéktől. A demográfusok szerint a probléma összetett: a lakhatási válság, a családalapítási kor kitolódása és a megváltozó életstratégiák mind hozzájárulnak a gyermekvállalási kedv csökkenéséhez.
„A pénzügyi ösztönzők önmagukban nem elegendőek a népesedési fordulat eléréséhez” – nyilatkozta Dr. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezető kutatója. Hozzátette: „A munka és család egyensúlyát támogató intézkedések, a rugalmas foglalkoztatás és a megfizethető lakhatás legalább olyan fontosak.”
A külhoni magyar közösségeket még súlyosabban érinti a fogyás. Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban a természetes fogyás mellett az elvándorlás is jelentősen csökkenti a magyarság létszámát. A határon túli magyarok számára a anyaországi támogatások és kettős állampolgárság lehetőséget nyújtanak a kapcsolódásra, de gyakran éppen az elvándorlást ösztönzik a szülőföldről.
A szakértők szerint átfogó, több évtizedes stratégiára van szükség. A jelenlegi demográfiai trendek mellett 2070-re Magyarország népessége 8 millió alá csökkenhet, ami súlyos következményekkel járna a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre és a gazdaság versenyképességére egyaránt. A családtámogatási rendszer hatékonyságának növelése mellett a szakemberek a bevándorlás szabályozott ösztönzését, valamint az egészségügyi prevenció és várható élettartam javítását is a megoldás részének tekintik.
