Két ellentétes országképet rajzoltak fel a hétvégi évértékelő beszédek. Orbán Viktor miniszterelnök a „nemzeti ellenállás és szuverenitás éveként” jellemezte 2024-et, míg Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt elnöke „rendszerváltás előtti időszakként” írta le a jelenlegi helyzetet. A két beszéd elsősorban a határon túli magyarságot érintő gazdasági és politikai kérdésekben mutatott jelentős különbségeket.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben a határon túli magyarok támogatása 65 milliárd forintot tett ki, amely 12%-kal alacsonyabb a 2023-as értéknél. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy a csökkenés ideiglenes, és a „háborús válság” elmúltával újra növekedni fog a támogatás. A miniszterelnök kiemelte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek keretében 179 új óvoda épült a határokon túl. Magyar Péter ezzel szemben arról beszélt, hogy „a határon túli magyarok támogatása PR-eszközzé vált”, és ígéretet tett a támogatások átláthatóbbá tételére.
Gazdasági kérdésekben Orbán a külső fenyegetésekre helyezte a hangsúlyt: „Brüsszel újabb szankciókat készít elő, amelyek különösen a határmenti magyar vállalkozásokat sújtanák.” Magyar Péter viszont belső problémákról beszélt: „A korrupció és a gazdasági versenyképesség romlása miatt a határon túli magyar vállalkozók inkább Nyugat-Európában keresnek munkát.”
Az erdélyi Gazdasági Tanács felmérése szerint a Székelyföldön működő magyar vállalkozások 48%-a fontolgatja, hogy Nyugat-Európában nyit telephelyet, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az adat mindkét politikus beszédében eltérő kontextusban jelent meg.
A diaspora számára fontos nyelvhasználati kérdésekben Orbán a külhoni magyar nyelvi jogok védelmét ígérte, míg Magyar a szomszédos országokkal való új alapokra helyezett párbeszédet szorgalmazta. A két megközelítés között jelentős a különbség a gyakorlati megvalósítás szempontjából, különösen a szlovák nyelvtörvény és az ukrajnai kisebbségi oktatás kérdéseiben.
A magyarországi és határon túli magyar közösségek számára a következő hónapokban egyre fontosabb lesz figyelemmel kísérni, hogy a politikai retorika mögött milyen konkrét intézkedések valósulnak meg. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet jövő hónapban publikálja átfogó elemzését a kisebbségi magyar közösségek helyzetéről, amely várhatóan objektívebb képet ad majd a jelenlegi kihívásokról.
