Tar Károly, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, életének 90. évében elhunyt Svédországban. A Kolozsvárról elszármazott író, szerkesztő és közösségszervező április 10-én távozott az élők sorából, hagyatékában közel száz kötetnyi irodalmi művel gazdagítva a magyar kultúrát.
A Romániai Magyar Írószövetség közleménye szerint Tar az erdélyi magyar diaszpóra egyik legsokoldalúbb alkotója volt, aki nemcsak íróként, hanem lapszerkesztőként és kulturális szervezőként is maradandót alkotott. 1935-ben született Kolozsváron, ahol a Napsugár gyermeklap szerkesztőjeként kezdte pályáját, majd 1995-ben Svédországba költözött, ahol megalapította a Magyar Liget című családi lapot és az Ághegy című irodalmi és művészeti folyóiratot. „Tar Károly a skandináviai magyar diaszpóra kulturális életének meghatározó személyisége volt, aki fáradhatatlanul dolgozott a magyar nyelv és irodalom megőrzéséért a szórványban,” nyilatkozta Markó Béla, a Romániai Magyar Írószövetség tiszteletbeli elnöke.
Munkásságában különösen jelentős az „Erdélyi Szépmíves Céh” újraindítása, valamint a „Transzszilván trilógia” regényfolyama, amely az erdélyi magyarság 20. századi sorsfordulóit dolgozza fel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) adatai szerint Tar közel 30 regényt, 15 verseskötetet és számos drámai művet, valamint gyermekirodalmi alkotást hagyott az utókorra. Műveit tizenegy nyelvre fordították le, és többször jelölték a József Attila-díjra is.
Tar Károly temetése szűk családi körben zajlik majd Lundban, de mind Kolozsváron, mind Budapesten emlékünnepséget szerveznek tiszteletére május folyamán. Hagyatékának jelentős része – kéziratai, levelezése és személyes dokumentumai – a kolozsvári Szabédi Emlékházba kerül majd, ahol kutathatóvá válik az irodalomtörténészek és az érdeklődők számára. Az EMKE emlékoldalon gyűjti a személyes visszaemlékezéseket az íróról a kozossegi@emke.ro e-mail címen.