Történelmi mélyponton a magyar biztonsági olajtartalék: a G7 elemzése szerint február végén mindössze 487 ezer tonna készlet maradt az országban, ami 2015 januárja óta a legalacsonyabb szint. A jelentős csökkenés hátterében a Barátság kőolajvezetéket ért orosz támadás áll, amely januárban megszakította a Magyarországra irányuló, Ukrajnán keresztüli olajszállítást. A készletek gyors fogyása kérdéseket vet fel az energiabiztonság szempontjából.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint február 28-án 487 ezer tonna kőolajtartaléka volt Magyarországnak. Ez egyetlen hónap alatt 140 ezer tonnás, azaz közel 25 százalékos csökkenést jelent. A január végi orosz támadást követően a Mol finomítói nem kapnak orosz olajat az ukrán tranzitútvonalon. A vállalat február közepére felélte saját tartalékait, így kérte a stratégiai készletek felszabadítását. Lantos Csaba energiaügyi miniszter néhány napon belül rendelkezett negyedmillió tonna készlet elérhetővé tételéről. Ez az akkori tartalék mintegy 40 százalékát jelentette, amelyet a Mol az adatok szerint aktívan használni kezdett. A helyzet különösen aggasztó hosszabb időtávon: tavaly októberben még 770 ezer tonna feletti volt a mobil készlet, amelynek azóta fele elfogyott. Az elmúlt fél évben tehát a tartalékok 50 százalékkal csökkentek. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség honlapján 2015 januárja óta elérhetők az adatok. Ezen időszak alatt egyetlen alkalommal, 2015-2016 fordulóján esett félmillió tonna alá a készlet, de akkor is magasabb volt, mint most.
A stratégiai olajtartalékok kimerülése komoly energiabiztonsági kockázatot jelent, különösen a kiszámíthatatlan regionális helyzetben. Az érintett közösségeknek érdemes figyelniük az energiaárak alakulását és a kormányzati intézkedéseket a készletek feltöltésére vonatkozóan, mivel ezek közvetlenül befolyásolhatják a mindennapi életköltségeket.
