Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden élesen bírálta Washingtont, amiért nem adott egyértelmű magyarázatot Donald Trump elnök nukleáris kísérletek felújítására vonatkozó utasításával kapcsolatban. A moszkvai atomsorompó-konferencián elhangzott videoüzenetében a tárcavezető aggodalmát fejezte ki az Átfogó Atomcsend Szerződés jövője miatt, amelyet az Egyesült Államok még mindig nem ratifikált.
Lavrov szerint Trump 2025 októberében nyilvánosan utasította hadügyminiszterét a nukleáris kísérletek újraindítására, de Washington nem tisztázta, hogy ez mit jelent pontosan. A külügyminiszter konkrétan azt kérdezte, hogy Amerika fel kívánja-eoldani a teljes körű nukleáris robbantásokra vonatkozó moratóriumot, amelyet évtizedek óta betartanak a nagyhatalmak. Az amerikai fél részéről eddig nem érkezett válasz erre a kérdésre, ami növeli a nemzetközi bizonytalanságot a nukleáris fegyverzetkontroll terén. A fejlemény különösen érzékeny a magyar közönség számára is, hiszen a nukleáris biztonság kérdései közvetlenül érintik Európa stabilitását és a régió országainak biztonságát.
Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy a Közel-Keleten kialakult katonai-politikai válság veszélyezteti a globális atomsorompó-rendszert. Lavrov szerint egyre több ország jutott arra a meggyőződésre, hogy csak a nukleáris fegyverek birtoklása nyújthat megbízható védelmet az ellenük irányuló támadásokkal szemben. Ez a tendencia különösen aggasztó a fegyverzetkontroll-szakértők szerint, mert aláássa a leszerelési tárgyalások eredményeit. A tárcavezető a biológiai fegyverek területén is veszélyeket látott: több ország dolgozik a létező kórokozók hatásának felerősítésén és mesterséges mikroorganizmusok létrehozásán. Lavrov jogilag kötelező jegyzőkönyv kidolgozását sürgette a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezmény keretében, amely ellenőrzési mechanizmust is tartalmazna.
Washington és szövetségesei destruktív tevékenysége hozzájárul a világűr militarizálásához – vádolta Lavrov. Különösen veszélyesnek nevezte az amerikai Aranydóm globális rakétavédelmi rendszer projektjét, amely 2028-ra tervezi űrből indítható elfogó eszközök telepítését. Az észrevételek jelzik, hogy a nukleáris fegyverkontroll nemzetközi rendszere komoly nyomás alatt áll, ami hosszú távon kihat a régió országaira is.
