A Fővárosi Törvényszék hétfőn két olyan pert is megtárgyalt, amelyeket a fővárosi önkormányzat indított az állam ellen a szolidaritási hozzájárulás ügyében – annak ellenére, hogy egy kormányrendelet előírta ezen perek megszüntetését. A bíróság háromtagú tanácsa nem engedelmeskedett a rendeletnek, hanem alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményezett, és az eljárást felfüggesztette a döntésig.
A bíróság a második per végén kihirdetett végzésében egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, arra kérve őket, hogy állapítsák meg: a kormányrendelet alkotmányellenes. A végzésben a bírák „határozott álláspontjuk szerint” úgy fogalmaztak, hogy a kormányrendelet sérti az igazságszolgáltatás alkotmányos és uniós szerepét. Emellett sérti a hatalommegosztás és jogállamiság elvét, a bírói függetlenség alapelvét, valamint a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát is. Bár a fővárosi önkormányzat indítványozta, hogy a bíróság forduljon előzetes döntéshozatali eljárásért az Európai Unió Bíróságához is, ezt a tanács elutasította. A bírák szerint először azt kell tisztázni, hogy a kormányrendelet megfelel-e az Alaptörvénynek.
A Fővárosi Törvényszék döntése gyakorlatilag blokkolja a kormányrendelet érvényesülését a szolidaritási hozzájárulás pereiben, amíg az Alkotmánybíróság nem foglal állást. Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán úgy kommentálta: bár az Alkotmánybíróság várhatóan nem fogja elsietni a hatályon kívül helyezést, „aligha tehet mást”. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a rendeletet, a perben jogerősen eldőlhet, hogy a kormány jogszerűen vette-e el a fővárosi forrásokat.
Az ügy jelentősége túlmutat a fővárosi költségvetésen: a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának alapkérdését érinti. Az Alkotmánybíróság döntése precedenst teremthet arra nézve, hogy a végrehajtó hatalom mennyire avatkozhat be folyamatban lévő bírósági eljárásokba.
