A munkaerőpiacon ma már meghatározó szerepet töltenek be a Z generáció tagjai, akik egészen más elvárásokkal és kihívásokkal szembesülnek, mint elődeik. A friss diplomások körében egyre gyakoribb probléma, hogy a felsőfokú végzettség önmagában nem garantál stabil karrierindítást – a munkaadók többéves gyakorlatot, nyelvtudást és specifikus készségeket várnak el már a belépő pozíciókra is. Az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője szerint ma már nem elég a diploma megszerzése, számít az intézmény presztízse és a szakirány relevanciája is. A helyzet a Kárpát-medencei magyar közösségekben is hasonló: Erdélyben, Felvidéken vagy Vajdaságban egyaránt az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy a diploma értéke relativizálódott, miközben a belépési követelmények folyamatosan emelkednek.
A pályakezdők több generációspecifikus akadállyal találkoznak a munkaerőpiacon. A diploma értékének devalválódása azt jelenti, hogy amit korábban prémium képesítésnek számított, mára szinte alapelvárássá vált. Csejtei B. Ildikó az OTP Fáy Alapítványtól egyértelműen fogalmazott: „Az már nem elég, hogy diplomája van valakinek. Preferálom, ha olyan felsőoktatási intézményből jön valaki egy interjúra, amelynek legalább ismerem a nevét.” A munkaadók egyre gyakrabban kérnek két-három év releváns gyakorlatot még kezdő pozíciókra is, ami paradox helyzetet teremt. A fiatalok kénytelenek az egyetemi évek alatt gyakornoki programokban részt venni vagy félállásban dolgozni, hogy versenyképesek maradjanak. Az Erste Bank HR-vezetője, Mihók Krisztina szerint a munkaerőpiac évek óta először érezhetően kevesebb alkalmazottat keres, ami tovább nehezíti a helyzetet. A mesterséges intelligencia térnyerése új bizonytalanságot hozott: sokan attól tartanak, hogy egyes pozíciók eltűnnek, mire belépnének a piacra. A korai kiégés és pályaelhagyás is egyre gyakoribb jelenség a Z generáció körében, akik prioritásként kezelik a munka-magánélet egyensúlyt. Egy jellemző kijelentés jól tükrözi az attitűdváltást: „Az életem fontosabb, mint egy multi működése.”
A Z generációs munkavállalók számára kulcsfontosságú, hogy már az egyetemi évek alatt építsenek gyakorlati tapasztalatot és kapcsolati hálót. A gyakornoki programok, önkéntes munka és projektalapon végzett tevékenységek mind értékes referenciát jelentenek. A kommunikációs és HR-szakértők azt javasolják a bizonytalan friss diplomásoknak, hogy ne csak a nagy nevű cégeknél próbálkozzanak, hanem keressék a kis- és középvállalkozásokat is, ahol gyorsabban fejlődhetnek. Érdemes pályaorientációs tanácsadást igénybe venni, és tudatosan dolgozni a személyes márkánkon a közösségi médiában is. A Kárpát-medencei magyar közösségek fiataljai számára különösen fontos, hogy tisztában legyenek a határon túli munkavállalás lehetőségeivel és az otthoni munkaerőpiaci helyzettel egyaránt.