Európa városi buszflottája villámgyorsan zöldül, minden második új jármű már elektromos – Magyarország azonban ismét lemarad az uniós céloktól. A Transport & Environment legfrissebb elemzése szerint 2025-ben a kontinensen vásárolt tíz új városi buszból hat már akkumulátoros elektromos vagy üzemanyagcellás, nulla károsanyag-kibocsátású modell volt. A jelenlegi trend alapján az EU elérheti a 100%-os zéróemissziós arányt már 2028-ra, hét évvel a tervezett határidő előtt. Magyarország ugyanakkor a sereghajtók között végzett, és valószínűleg nem teljesítette a 2025-ös uniós célszámot sem.
Az elektromos városi buszok terjedése nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi szempontból is kulcsfontosságú. A nagy népsűrűségű területeken közlekedő járművek elektrifikálása közvetlenül javítja a levegőminőséget, csökkenti a zajterhelést, és mérsékli a fosszilis üzemanyag-függőséget. Magyarországon ez különösen fontos lenne: az OECD és EU adatai szerint hazánkban lakosságarányosan az egyik legmagasabb a légszennyezés okozta korai halálozások aránya. A tiszta járművekről szóló uniós irányelv 2021 augusztusa és 2025 decembere közötti első szakaszában 13,5-22,5% közötti zéróemissziós buszbeszerzési célarányokat határozott meg minden tagállam számára. Magyarország számára ez 18,5%-os célértéket jelentett.
Az európai piac gyors átalakulását jól mutatja, hogy 2019-ben az elektromos buszok még csak a városi járművek 12%-át tették ki. 2025-re ez az arány 60%-ra ugrott, ezen belül az akkumulátoros elektromos modellek 56%-ot, az üzemanyagcellás változatok 4%-ot képviselnek. Öt uniós tagállamban – Bulgária, Dánia, Észtország, Lettország, Szlovénia – már tavaly minden újonnan beszerzett városi busz nulla kibocsátású volt. További hat ország – Hollandia, Luxembourg, Finnország, Belgium, Litvánia, Románia – 90% feletti arányt ért el. Hollandia különösen kiemelkedő: a 2021 óta vásárolt új városi buszok 99,5%-a zéróemissziós. Az EU egészében a 2021 óta eladott városi buszok közel 40%-a nulla kibocsátású, ami csaknem kétszerese az első szakasz átlagosan 21,5%-os célértékének.
Magyarország teljesítménye viszont aggasztó: az ország 2024-ben és 2025-ben is az utolsó előtti helyen végzett a rangsorban. A zéróemissziós városi buszok piaci részaránya 10% körül ragadt, lényegében változatlanul a 2022-es szinthez képest. A Transport & Environment elemzése szerint öt ország – Csehország, Magyarország, Észtország, Szlovákia és Horvátország – valószínűleg nem érte el az első időszakra kitűzött célszámot a regisztrációs adatok alapján. A végső megfelelést ugyan a hivatalos közbeszerzési pályázatok alapján értékelik majd, de a tendencia egyértelmű. Különösen ellentmondásos a helyzet, mivel Magyarország egyre jelentősebb e-mobilitási gyártóközponttá válik, beleértve az elektromos buszgyártást is – miközben saját városi flottájának zöldítése elmarad.
Hazánkban ugyan évek óta működik a Zöld Busz Program, amelynek célja a közösségi közlekedés környezetbarát alapokra helyezése és a tiszta meghajtású autóbuszok elterjedésének támogatása. A program eredményei azonban elmaradnak a várakozásoktól és az európai trendtől. Ezzel szemben a korábban szintén lemaradó országok egy része jelentős előrelépést tett: Csehországban az új városi buszok 26%-a volt zéróemissziós 2025-ben, Észtországban pedig az arány a 2023-as 0%-ról 2024-re 84%-ra, 2025-re pedig 100%-ra nőtt. A dízel-alternatívák közül a hibrid buszok részaránya is visszaesett: 2023-ban még 22% volt, 2024-ben 16%, 2025-ben pedig már csak 9%. A gázüzemű modellek aránya a felére csökkent, 7%-ra.
A magyar lemaradás különösen Budapesten és nagyobb városokban érződik, ahol a levegőminőség javítása sürgető közegészségügyi feladat. Az elektromos buszok üzemeltetési költségei hosszú távon alacsonyabbak, karbantartási igényük kisebb a hagyományos dízel járműveknél. Az uniós irányelv második szakasza szerint 2030-ra a kibocsátásmentes modelleknek el kell érniük a 90%-os részarányt az európai városi újautóbusz-piacon. Ha Magyarország teljesíteni szeretné ezt a célt, jelentős felgyorsításra van szükség a beszerzésekben.
A magyar közösségi közlekedést üzemeltető önkormányzatok és vállalatok számára elérhető uniós és hazai támogatási lehetőségek nyomon követése kulcsfontosságú. Az energia-átmenet sikere függ attól, hogy a helyi döntéshozók élnek-e ezekkel a forrásokkal, és prioritásként kezelik-e a városi levegőminőség javítását. A régió más országainak sikeres példái – mint Románia 90% feletti aránya vagy Észtország gyors felfutása – bizonyítják: politikai akarat és megfelelő beszerzési stratégia esetén gyorsan javítható a helyzet, még akkor is, ha korábbi lemaradás volt jellemző.
