Izland külügyminisztere, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir szerdán jelentette be, hogy a szigetország akár 2028 végére csatlakozhat az Európai Unióhoz. A Reuters hírügynökségnek Brüsszelben adott interjújában a miniszter azt hangsúlyozta: ha a tervezett népszavazáson támogatják a csatlakozási tárgyalások újraindítását, gyors előrehaladás várható. A 400 ezer lakosú NATO-tag ország már most is része a schengeni övezetnek és az európai egységes piacnak, ami megkönnyíti az integrációt.
Az izlandi kormány augusztusban vetette fel a csatlakozási referendum ötletét, miután Reykjavík 2013-ban felfüggesztette a tárgyalásokat az akkori euroszkeptikus kormányzat alatt. Gunnarsdóttir derűlátóan nyilatkozott a gyors csatlakozásról, ugyanakkor elismerte: a legnehezebb kérdések a halászati és mezőgazdasági ügyek lesznek. Izland gazdasága jelentősen függ a halászati kvótáktól, így ez kulcsfontosságú téma marad a tárgyalásokon. A külügyminiszter szerint ezeket a kritikus kérdéseket, valamint a munkaerőpiaci szabályozást már az egyeztetések elején tisztázni kell. Közvélemény-kutatások szerint az ukrajnai háború és a megélhetési költségek emelkedése növelte az uniós tagság iránti érdeklődést a lakosság körében. Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésével kapcsolatos nyilatkozatai szintén felerősítették az Európához való közeledés igényét. Az MTI szemléje szerint a miniszter kiemelte: Izland földrajzi helyzete miatt fontos kapcsolatot jelent Európa és Amerika között.
A népszavazás még idén megtartható, ami új lendületet adhat az európai integráció folyamatának. Magyar szempontból a bővítés további megerősítheti az uniós intézményrendszert és a schengeni övezet működését. Az izlandi csatlakozás mintát jelenthet más észak-európai országok számára is.