A februárban kirobbant iráni háború következtében napi 15 millió hordó olaj esett ki a világpiacról, ami az árak drámai emelkedését hozta – a Brent olaj ára február 27-i 70 dollárról mára 110 dollár közelébe emelkedett hordónként. Az energiaársokk különösen súlyosan érintheti Magyarországot és a régiót, ahol az amúgy is gyengélkedő ipar energiaintenzív ágazatokra épül, miközben a lakosság jelentős része érzékeny az élelmiszerár-emelkedésekre. A Nemzetközi Valutaalap elemzései szerint az ilyen kínálati sokkok leginkább a nettó energiaimportőr országokban csökkentik a foglalkoztatást, fokozzák az egyenlőtlenségeket, és a legszegényebb rétegeket sújtják aránytalanul keményen.
A dallasi Fed alelnöke, Lutz Kilian három típusú olajársokkot különböztet meg tanulmányában: a gazdasági növekedés miatti keresletnövekedést, a háborúk vagy szankciók okozta kínálati sokkot, valamint a jövőbeli hiánytól való félelem miatti várakozási sokkot. A mostani helyzet egyértelműen kínálati sokk, amely azonban könnyen átmehet várakozási sokkba, ha a piac úgy ítéli meg, hogy a konfliktus elhúzódik. Donald Trump már bejelentette a háború végét, ám a harcok továbbra is folynak, Irán pedig régóta készült egy esetleges támadásra, így jelentős a fájdalomtűrő képessége. Izrael céljai pedig túlmutatnak a nukleáris kapacitások megsemmisítésén – a belpolitikai népszerűség és az elrettentés miatt hosszabb konfliktusra van kilátás. A Hormuzi-szoros lezárása miatt kieső kínálatot nem lehet rövid távon pótolni, csak új infrastruktúra kiépítésével vagy energiaforrás-váltással, ami éveket igényel.
Az olajársokkok legnagyobb hosszútávú hatása a munkaerőpiaci átrendeződés. A Nemzetközi Valutaalap 89 országot és 47 évet felölelő elemzése szerint az ellátási zavar miatti áremelkedést foglalkoztatási visszaesés követi, különösen az energiaimportőr országokban. A legérzékenyebbek az energiaintenzív ágazatok: gyártás, szállítás, nehézipar. Ahogy emelkednek az árak, profitabilitásuk visszaesik, amit nem tudnak teljes mértékben áthárítani a vásárlókra. A legnagyobb vesztesek az alacsonyabban képzettek és a nehezen átképezhető munkavállalók. Magyarország számára különösen rossz hír, hogy az utóbbi években egyre inkább az autógyártásra és akkumulátoriparára alapozott, ahol már most is elbocsátásokról hallani az európai iparválság közepette. A magyar gazdaság gyorsulására vonatkozó előrejelzések pedig részben arra építenek, hogy ezekben a gyárakban beindul az érdemi termelés – ez most távolabbra tolódhat.
Az energiaársokk az élelmiszerárakra is átgyűrűzik, mivel az energia alapanyag a modern mezőgazdaságban: műtrágyagyártás, öntözés, szállítás egyaránt függ tőle. Az 1970-es évek olajválságai vagy a 2022-es orosz-ukrán háború utáni energiapiaci sokk mind azt mutatják, hogyan hatnak az energiapiaci feszültségek az élelmiszerpiacokra. Magyarországon a 2022 utáni magas infláció és élelmiszerár-emelkedés részben energiaársokk miatt alakult ki, árstabilitást csak 2024 végére sikerült elérni. Az élelmiszerárak ilyenkor jobban emelkednek, mint más termékek árai, ami a szegényeket aránytalanul sújtja, hiszen náluk az élelmiszerek sokkal nagyobb hányadot képviselnek a fogyasztásból. Az iráni háború ráadásul gázkínálati zavarokat is okozott, ami a műtrágya gyártását is nehezíti.
Az olajársokkok újraelosztó jellegűek: globális jövedelemtranszfert jelentenek az energiaimportőr nemzetektől az exportőrök felé. A termelő országokban nő az export és az adóbevétel, az importáló országokban csökken a vásárlóerő, romlik a külső egyensúly. A 2022 utáni magyar tapasztalatok is ezt mutatják. Noha a mostani sokk valószínűleg enyhébb, az energiaárak emelkedése tovább zsugoríthatja a lassan olvadozó fizetési mérleg többletünket. Az országokon belül is jelentősek az újraelosztási következmények: az alacsonyabb jövedelmű háztartások jobban ki vannak téve az emelkedő energia- és élelmiszeráraknak, sebezhetőbbek a munkaerő-piaci változásokkal szemben. Az infláció elleni kamatemelések tovább csökkentik a munkaerő-keresletet, aránytalanul érintve a gyengébb pénzügyi tartalékokkal rendelkezőket. A korábbi válságok tapasztalatai szerint célzott politikai intézkedések nélkül a legszegényebbek viselik a kiigazítás terhét.
A Kárpát-medencei magyar közösségek számára kritikus, hogy a kormányok milyen védelmi intézkedéseket hoznak az energiaár-emelkedések hatásainak tompítására, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok számára. Érdemes figyelni a munkaerő-piaci támogatásokat, átképzési programokat, valamint az élelmiszer- és energiatámogatásokat, amelyek segíthetnek átvészelni ezt az időszakot.
