Magyarország az idei Világboldogság Jelentés rangsorában az előző évihez képest öt helyet visszacsúszva, a 74. pozícióban szerepel a vizsgált 147 ország között. A 2025-ös felmérés szerint az északi országok továbbra is vezetik a listát, miközben a közép-európai régióban vegyes eredmények születtek: Ausztria a 19., Németország pedig a 17. helyre került, az Egyesült Államok a 23. pozíciót foglalja el.
A Világboldogság Jelentés az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának megbízásából készül. A rangsor hat fő mutatóra épül: az egy főre jutó GDP alakulására, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre, a társadalmi bizalomra, a személyes szabadságra, az észlelt korrupció szintjére és a társadalmi támogatás mértékére. Magyarország visszaesése különösen a társadalmi bizalom és a korrupció észlelése terén mutatkozik meg, ugyanakkor a régió más országaihoz hasonlóan az egészségügyi és gazdasági mutatók stabilak maradtak. A felmérés vezetői többször hangsúlyozták, hogy a boldogság nem csupán gazdasági kategória, hanem a közösségi kapcsolatok minősége, a jogbiztonság és az intézményekbe vetett bizalom is meghatározó szerepet játszik.
Az idei jelentés külön figyelmet szentelt a közösségi média hatásának a fiatalok jóllétére. A kutatás szerint a napi öt-hét óránál hosszabb képernyőidő, különösen a közösségi platformokon eltöltött idő, összefüggésbe hozható az alacsonyabb életminőséggel és a fokozott szorongással, különösen a lányok körében. Magyarország esetében a diákok átlagosan napi 4-6 órát töltenek online, ami európai viszonylatban a magasabb értékek közé tartozik. Az Európai Unió Digital Economy and Society Index adatai szerint a 16-24 éves magyar fiatalok 92 százaléka aktív közösségi média felhasználó, ami meghaladja az uniós átlagot.
A regionális összehasonlításban Románia a 56., Szlovákia a 45. helyen áll a rangsorban. A szomszédos országokban élő magyar közösségek számára fontos tudni, hogy a boldogságindexet helyi viszonyok határozzák meg: Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban a közösségi kohézió, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés és a kulturális autonómia kérdései befolyásolják az életminőséget. A Kárpát-medencei magyarság számára a családi és közösségi kapcsolatok, az egyházi és civil szervezetek támogató hálózata hagyományosan kompenzálja az esetleges gazdasági vagy politikai nehézségeket.
A rangsor élén Island, Dánia és Svédország áll, Costa Rica negyedik helyezésével pedig Latin-Amerika egyetlen top 5-ös országa. Finnország kilenc egymást követő évben volt az első, idén kilencedik helyre került. A jelentés készítői szerint a nordikus országok sikere a jóléti rendszerek erősségén, a magas társadalmi bizalmon és az alacsony korrupciós szinten alapul.
Magyar olvasóink számára az eredmény azt jelzi: érdemes figyelni a helyi közösségek megerősítésére, a transzparens intézményekre és a digitális jóllét tudatos kezelésére is.
