A katolikus egyház március 19-én ünnepli Szent József főünnepét, aki a Boldogságos Szűz Mária jegyese, az egyetemes egyház védőszentje, valamint a keresztény családok, munkások és ácsok patrónusa. A Kárpát-medence magyar közösségeiben ez a nap a tavaszkezdet jelképe is, gazdag néphagyományokkal és helyi szokásokkal.
József Názáretben élt, a dávidi nemzetségből származott, és jegyességre lépett a fiatal Máriával. Az evangéliumok szerint amikor Máriát áldott állapotban találta, egy álomban kapott felszólítást, hogy vegye feleségül, és vállalja a születendő gyermeket. A szentírási hagyomány szerint József élete legfontosabb döntéseit éjszaka hozta meg, amikor Isten terve megnyilatkozott előtte. Lemondott saját álmairól, és teljes odaadással gondoskodott Jézusról és Máriáról. Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvashatunk Józsefről az evangéliumban. A hagyomány szerint halálánál jelen volt Jézus és Mária, ami a legnagyobb ajándék volt hűségéért cserébe. VI. Pál pápa 1969-ben így fogalmazott az ünnep kapcsán: „Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel. Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.”
A Kárpát-medence katolikus vidékein József napja a tavaszkezdet jele. A népi mondások szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.” Egyes vidékeken ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat, és a gazda otthon maradt, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek. Ezen a napon érkeznek a fecskék is, és az Ipoly menti falvakban József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek. Tömörkény István néprajzkutató feljegyezte, hogy a szegedi tanyai emberek félünnepnek tekintették ezt a napot, amikor általában nem dolgoztak. Kistelek népe jónak tartotta a József-napi böjtölést. A népi jámborság sajátos hajtása a „Szent József olvasója”, amely hatvan szemből áll, annak emlékezetére, hogy József hatvan évig élt. A katolikusok körében gyakori imádság még a Szent József-litánia elimádkozása is.
Szent József ünnepe ma is élő hagyomány a Kárpát-medence magyar közösségeiben, összekapcsolva a keresztény hitet a népi kultúrával. Az egyházi ünnep és a néphagyományok együtt őrzik az alázatos szentatya emlékét, aki példát mutat a hétköznapi szentségre és a csendben végzett szolgálatra.