Finnország sorozatban kilencedszer vezeti a világ legboldogabb országait rangsoroló listát, miközben a friss világjelentés súlyos összefüggést azonosított: a napi többórás közösségimédia-használat drasztikusan rontja az életelégedettséget, különösen fiatalok körében. Magyarország a 74. helyen áll a 147 országot vizsgáló rangsorban, amely az MTI szerint olyan tényezőket mér, mint gazdasági teljesítmény, egészség, szabadságérzet, társadalmi bizalom és korrupcióérzékelés. A lista élmezőnyét az északi országok uralják: Finnország után Izland, Dánia és Svédország következik, nem északi államok közül pedig Costa Rica került az első öt közé.
A brit Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre által vezetett nemzetközi kutatócsoport idei jelentése kiemelt figyelmet szentel a közösségi média hatásának. A kutatók megállapították, hogy a napi öt-hét órát meghaladó használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen lányok körében. Nyugat-Európában a legintenzívebb használók életelégedettsége egy tízfokú skálán szignifikánsan alacsonyabb azokénál, akik mértékkel használják ezeket a platformokat. A jelentés szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak inkább rontják a jóllétet. Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a szociális elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
Európán belül vegyes tendenciák láthatók: Németország öt helyet javítva a 17. helyre került, míg Ausztria két pozíciót rontva a 19. helyen áll. Az Egyesült Államok a 23., Afganisztán pedig a lista végén szerepel. A jelentés hosszabb távú trendjei szerint a boldogságszint az elmúlt másfél évtizedben sok közép- és kelet-európai országban emelkedett, ami a régió fokozatos felzárkózását jelzi. Ezzel párhuzamosan több nyugati ipari országban csökkenés figyelhető meg, különösen fiatalok körében: jóllétük az elmúlt tizenöt évben főként angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén átlagosan javulást mértek. A kutatók kiemelik, hogy a fiatalok jóllétének egyik legerősebb tényezője a közösségi beágyazottság és a valódi emberi kapcsolatok minősége.
A rangsor összeállítói szerint érdemes odafigyelni arra, mennyit és hogyan használjuk a közösségi platformokat, különösen családokban, ahol fiatalok élnek. A 2026-os jelentés rámutat: a tudatos, kapcsolatközpontú használat helyettesítheti a passzív, algoritmusalapú tartalomfogyasztást, ami pozitívan befolyásolhatja az életelégedettséget.
