A 2026-ban nyugdíjba vonuló mintegy 90 ezer magyar számára kulcsfontosságú valorizációs kormányrendelet-tervezet hibás adatot tartalmazhat Farkas András nyugdíjszakértő szerint. A rendelet 9 százalékos szorzónövekedést ír elő, miközben a KSH hivatalos kereseti adatai alapján 9,4 százaléknak kellene lennie. A különbség ugyan csekélynek tűnik, ám a nyugdíjak leszakadása miatt jelentős összegeket érinthet, különösen azoknál, akik hosszú szolgálati idővel és magasabb életpálya-átlagkeresettel rendelkeznek.
A valorizációs szorzók az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek nettósított kereseteit igazítják a nyugdíjba vonulást megelőző év átlagkereseti szintjéhez. A kormányrendelet-tervezet szerint 2026-ban ezek a szorzók 9 százalékkal nőnek a 2025-ös szorzókhoz képest. A KSH 2025 január-decemberi kereseti gyorstájékoztatója szerint azonban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 705 ezer forint, nettó átlagkeresete 486.800 forint volt. A bruttó kereset 9 százalékkal, a nettó kereset viszont 9,4 százalékkal haladta meg az előző évet. Farkas András a nyugdíjguru.hu portálon közzétett elemzésében rámutat: nyugdíjszámításnál nem a bruttó, hanem a nettó átlagkereset változása az irányadó, tehát 9,4 százalékot kellene alkalmazni.
A nyugdíj összege két fő tényezőtől függ: a szolgálati idő hosszától és a nettó életpálya-átlagkereset összegétől. A valorizáció nélkül a sok évvel ezelőtti keresetek inflációs elértéktelenedését nem korrigálná a számítás, így a korábbi évek munkája aránytalanul alacsony összegként jelenne meg. A 2026-ban nyugdíjazók esetében a 2024-ben és korábban elért kereseteket kell a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez igazítani. Minden korábbi naptári évre külön valorizációs szorzó vonatkozik, ezekkel szorozva kapjuk az egységes összehasonlítási alapot. Ez az eljárás nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen mindkettő összegét azonos szabályok szerint számítják ki.
A valorizációs rendelet véglegesítése különösen fontos az idén január-februárban nyugdíjigénylést benyújtók számára, akik még csak nyugdíjelőleget kapnak. Nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő a rendelet közzétételét követő tizenötödik nap, várhatóan áprilisban. A fél százalékpontos eltérés éves szinten akár tízezer forintokat is jelenthet a magasabb nyugdíjaknál, így a pontos számítás a diaspora közösségek idősebb tagjai számára is alapvető kérdés.
