Az állami média híradója évek óta szembesül azzal a kritikával, hogy tartalma és szerkesztése elfogult, egyoldalúan a kormányzati álláspontot tükrözi. A Republikon Intézet és a Connect Europe most első alkalommal vizsgálta meg tényekkel, számszerű adatokkal, hogy mennyire jogos ez a kifogás. A kutatók 2024. február és december között 11 hónapon át elemezték az M1 esti főműsoridős híradóját, összesen 334 adást monitoroztak. Az egyes híreket külön-külön vizsgálták: ki jelenik meg, mennyi ideő, milyen kontextusban, milyen értékelő környezetben tűnik fel. A tanulmány eredménye szerint a híradó szerkezete és tartalma egyértelműen követi a kormányzati kommunikációs stratégiát, nem felel meg sem a hazai médiatörvényekben, sem az európai normákban megfogalmazott közszolgálati követelményeknek.
A képernyőidő-elemzés éles különbségeket mutatott a kormányoldal és az ellenzék megjelenítésében. A kormánypárti politikusok összesen 35 és fél órán keresztül szerepeltek a vizsgált időszakban, ebből körülbelül 29 órát kifejezetten pozitív kontextusban mutatták őket. Az ellenzéki politikusok összesen 13 és fél órát kaptak, ebből 10 és fél órát negatív, mindössze 1 órát pozitív keretezésben. A kormány és politikusai egyetlen percet sem szerepeltek negatív értékelő környezetben a híradókban. A kutatók háromfokozatú skálán értékelték a megjelenéseket: +1 a pozitív, 0 a semleges, -1 a negatív kontextus. A Fidesz és politikusai átlagosan +1,00 értéket értek el, ami szinte kizárólag elismerő említéseket jelent. Orbán Viktor mutatója +0,95, a kormánytagoké +0,99 volt. Ezzel szemben az ellenzéki politikusok összesített mutatója -0,84, Magyar Péteré pedig -0,96 lett, vagyis róluk szinte csak kritikus, negatív hangnemben számoltak be.
A két leggyakrabban említett politikus külön vizsgálata különösen szemléletes eredményt hozott. Magyar Pétert nagyjából hétszázzal többször említették vagy jelenítették meg, mint Orbán Viktort, de ez szinte kizárólag negatív kontextusban történt. A miniszterelnök neve viszont gyakorlatilag csak pozitív összefüggésben hangzott el. A két politikus mellé rendelt „mellékszereplők” is eltérő narratívát erősítettek: Orbán Viktor mellett leggyakrabban Donald Trump tűnt fel a béke és patriotizmus szimbólumaként, míg Magyar Pétert többnyire Manfred Weberrel vagy Volodimir Zelenszkijjel kapcsolták össze, akiket a híradó negatív szereplőként mutatott be. A szóhasználatban is markáns különbség mutatkozott: Orbán Viktorral összefüggésben a „békepárti”, „család”, „patrióta” és „erős miniszterelnök” kifejezések domináltak, Magyar Péter esetében viszont a „háború”, „hazugság”, „bennfentes kereskedelem” és „brüsszeli” szavak jelentek meg rendszeresen.
A külpolitikai híradások is hajszálpontosan követték a kormányzati narratívát a vizsgálat szerint. Donald Trump amerikai elnökről szinte csak elismerő kontextusban esett szó (+0,83), hasonlóan pozitív környezetben jelent meg Hszi Csin-ping kínai elnök (+0,50) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (+0,30). Ezzel szemben a kormány által kritizált politikusok mutatója a negatív zónába esett: Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök -0,91, Manfred Weber EP-frakcióvezető -0,89, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök -0,84 értéket kapott. A szakértői megszólalások kiválasztásában is a kormányzati álláspontot erősítő források domináltak. Az ellenzéki szereplések több mint 40 százaléka a Mi Hazánkhoz kötődött, amelyet a Jobbik követett 21,9 százalékkal, a Demokratikus Koalíció 14,8, a Tisza Párt pedig csak 13,8 százalékban kapott lehetőséget megszólalásra.
A Republikon Intézet következtetése szerint az M1 esti híradója nem tükrözi a politikai sokszínűséget, nem biztosít egyenlő lehetőséget a szereplőknek, nem kínál elfogulatlan, tényalapú tájékoztatást. Az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése szerint viszont a közmédiának a közösségi oldalain nem kell tartania magát a kiegyensúlyozottság követelményéhez. A testület megsemmisítette a Kúria márciusi ítéletét, amely a Tisza Párt panasza alapján eltiltotta volna az MTVA-t az egyoldalú tájékoztatástól a Facebookon. Csak Szabó Marcel alkotmánybíró fűzött különvéleményt: szerinte a közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek pártatlan, elfogulatlan, megbízható és többoldalú információt kell nyújtania tevékenységének minden formájában, beleértve a kampányidőszakot és a közösségi médiát is.
