A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeuma 545 leltározott tárgyával egyedülálló gyűjteményt őriz. Az állandó kiállítás a Bereg-vidék és Kárpátalja magyar népi textilművészetét mutatja be. A múzeum szőttesei között komakendők, díszkendők, vőfélykendők, pászkakendők és abroszok kaptak helyet, melyek egytől egyig a helyi magyar közösségek mindennapi és ünnepi életét idézik.
A komakendők a legrégebbi darabok közé tartoznak. Ezekbe kötötték be az ételvivő komatálat, amit a gyermekágyas asszonyokhoz vittek rokonok és ismerősök. Az ágakkal, bokormintával díszített hímzés szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan helyezkedett el a terítő négy sarkában és középvonalára. Kedvelt volt a madaras bokorminta, valamint az indával és virágmintával díszített változat is. A pászkakendők körbedíszített darabok, melyeket húsvét hajnalán a katolikusok a kosárba tett szentelni vitt ételt takarták le velük. Ezeken a kendőkön nemcsak a minta, hanem a nagypéntek és húsvét jelképei is megtalálhatók, gyakran feliratokkal kiegészítve.
Az abroszok a háztartások legértékesebb, legdíszesebb textíliái voltak. Két szélből készítették, hogy megfelelő széles legyen az asztalra. Középen egyszerűen végigvarrták, vagy csipkét varrtak közé díszítésül. A gyakrabban használt daraboknak csak a két végükön volt hímzett csíkjuk. Az ünnepélyesebb alkalmakra szinte minden házban volt körül csíkos abrosz. A hímzés leginkább kék-piros színnel történt. A díszkendő gazdagon díszített, felszedéses hímű szőttes, amelyet ünnepnapokon a szoba díszeként akasztottak fel. Alját korábban kötött rojttal, később horgolt vagy vásárolt csipkével díszítették. Ezt a kendőt nem használták törülközésre, csak díszként szolgált a kendőtartón vagy ajtón.
A vőfélykendők hosszú, keskeny, mindkét végükön gazdagon díszített kendők voltak. A lány férjhezmenetele előtt a kelengye kötelező részeként készítették el. Számos darab található belőlük a múzeumban. A múzeum megtekinthető Beregszászban előzetes egyeztetés alapján. További információkért érdemes felvenni a kapcsolatot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, ahol az állandó kiállítás helyet kapott.
