Az Európai Unió hatályos rendelete szerint 2027 november 1-jétől egyetlen molekula orosz földgáz sem érkezhet az unió területére, beleértve Magyarországot és Szlovákiát is. A szabályozás kapcsán energetikai szakértők szerint a lakossági rezsidíjak esetleges emelése nem a gáz beszerzési árától függ, hanem kizárólag kormányzati döntés kérdése. Miklós László energetikai szakértő a Népszava megkeresésére kifejtette: a rezsivédelmi rendszert ugyanis a költségvetési támogatás tartja fenn, nem az orosz gáz ára.
A jogszabály szerint a tagállamoknak ebben a hónapban kell leválási menetrendet benyújtaniuk, április 1-jétől pedig a rövid távú orosz cseppfolyósítottgáz-megrendelések semmisnek minősülnek. Magyarország és Szlovákia ugyan minden lehetséges módon tiltakozik a döntés ellen, az Európai Unió Bíróságán is beperelték az uniós szerveket, azonban a rendelet a pertől függetlenül hatályos minden tagállamban. Szakértők szerint Bulgária bizonyosan betartja a tilalmat, ami azt jelenti, hogy az orosz gáz a dél-balkáni államon keresztüli szállítás megszűnésével 2027 novemberétől nem érkezne Magyarországra. A 2022-es tapasztalatok jól mutatják a rendszer működését: amikor a piaci gázár a 2020-as szint húsz-harmincszorosát is elérte, a kormány az átlagfogyasztásig megtartotta a köbméterenként százforintos lakossági árat, amely a piaci szint körülbelül tizede volt. Ekkor a költségvetés rezsialap nevű támogatása rendezte a különbözetet.
Magyarország gázellátása a szakértő szerint az orosz forrás nélkül is biztosított maradna, hiszen az európai piacon fűtőanyag, vezetékek és kereskedők bőven rendelkezésre állnak. A szakmai elemzések szerint egy ilyen váltás legfeljebb néhány százalékkal emelné a gáz beszerzési árát, ám a lakossági díjakat ez sem érintené feltétlenül: a rezsivédelmi alap megfelelő megemelésével a tarifák változatlan szinten tarthatók. 2023-ban a rezsialap nevű költségvetési támogatásra a 2026-os keret háromszorosát, 2,6 ezermilliárdot különítettek el, 2025-ben pedig mintegy 800 milliárdos állami támogatás biztosítja az alacsony lakossági díjakat. A rezsicsökkentett áramdíjon belül kilowattóránként nettó 5 forinton elszámolt villamosenergia-árnak pedig semmi köze a behozott gáz árához. Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes az Energiaügyi Minisztérium februári sajtó-háttérbeszélgetésén kijelentette: a más forrású beszerzések felára fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentést. Kormányzati források a Századvég tavaly májusi elemzésére hivatkoznak, amely három és félszeres lakossági gázáremelést valószínűsít az orosz földgáz kiváltása esetére.
A lakossági díjakat azonban kizárólag a kormány módosíthatja, a beszerzési ár változásától függetlenül. Szakértői értékelések szerint ezért bármilyen esetleges tarifaemelés tisztán politikai döntés lenne, nem a piaci kényszer következménye.
