A Matrjoska nevű orosz hátterű bothálózat márciusban a magyar választási kampányba is belépett, álhíreket terjesztve a magyar-ukrán feszültségek témájában. Az oknyomozó portálok és tényellenőrzők által azonosított dezinformációs művelet angolul készült álvideókkal próbálja hergelni a magyarokat az ukrán menekültek ellen. A kamutartalmak azonban egyelőre nem terjedtek el számottevően a magyar internetezők körében, és a platformok folyamatosan törlik is őket.
Az orosz dezinformáció figyelésére szakosodott Bot Blocker/Antibot4Navalny kollektíva március 14-én azonosította, hogy a Matrjoska bothálózat Magyarországot is célba vette. A művelet célja magyar-ukrán konfliktusokat szító álhírek terjesztése hamis videók formájában, amelyek ismert nyugati médiumok nevével visszaélve jelentek meg. A videók rövid, angliai nyelvű tartalmak, amelyek valójában nem létező cikkeket vagy jelentéseket foglalnak össze, úgy téve, mintha a Reuters, az Euronews vagy más megbízható médiumok közölték volna őket. Az álhírek többsége arról szól, hogyan rontotta volna Zelenszkij európai megítélését egy korábban szintén kamuhírnek bizonyult ukrán tábornoki fenyegetés, vagy ukrán menekültek állítólagos magyarellenes akcióiról mesél. A Bot Blocker munkatársa szerint a művelet elsődleges célja magyarok hergelése Ukrajna ellen, és annak sugalmazása, hogy Ukrajna az ellenzék oldalán avatkozik be a 2026-os magyarországi választásokba.
A Matrjoska jellemzően három platformon tevékenykedik: az X-en (korábbi Twitter), a TikTokon és a Telegramon. Valós személyektől lopott profilokat használnak, amelyeket egy-két tartalom közzététele után azonnal kivonnak a forgalomból. Sajátos módszerük, hogy az álhíreket tartalmazó linkeket e-mailben küldik szét újságírói szerkesztőségeknek, tényellenőrző portáloknak is, így próbálva meg túlterhelni az újságírói erőforrásokat és saját tartalmaikat szélesebb körben ismertté tenni. Ezt a Lakmusz tényellenőrző portál szerkesztősége is megtapasztalta, amikor névtelen, angolul fogalmazott levelekben kapták meg az álvideók linkjeit. Az Institute for Strategic Dialogue elemzése szerint ez a taktika egyúttal hatásosabbnak mutathatja a dezinformációs műveleteket a valós elterjedésüknél, ha az álhíreket leleplező cikkek révén válnak ismertté.
Az elemzések szerint azonban a Matrjoska kampányai egyelőre nem bizonyultak különösebben hatékonynak Magyarországon. A Bot Blocker/Antibot4Navalny kollektíva megerősítette, hogy egyetlen álhír sem vált virálissá, és nem jutott el tömegekhez. Az angol nyelvű tartalmak alapvetően megnehezítik a magyarországi terjedést, bár egy-egy fordított szöveggel történő megosztás áthidalhatná ezt az akadályt. Az X-en megjelenő százezer körüli megtekintésszámok sem tükrözik a valós elérést, ezeket nagy valószínűséggel mesterségesen, klikkfarmok használatával duzzasztják fel. A magyar internetezők körében népszerűbb platformokon, például a Facebookon vagy magyar médiaoldalakon fordított képkereséssel és kulcsszavas kereséssel sem találhatók meg ezek a videók. A platformok egyébként folyamatosan törlik az azonosított hamis tartalmakat és felfüggesztik a profiljaikat közzétevő felhasználókat.
A Matrjoska működése rávilágít a modern dezinformációs kampányok mechanizmusára, ugyanakkor azt is mutatja, hogy megfelelő monitoring és gyors reagálás mellett ezek a műveletek visszaszoríthatók. Magyar közösségi felhasználóknak érdemes gyanakodniuk angol nyelvű, magyarellenes vagy ukránellenes tartalmakkal találkozva, különösen ha ismeretlen profilokról származnak és ismert médiumokra hivatkoznak forrásként. Ilyenkor érdemes ellenőrizni, hogy az adott médium hivatalos oldalán megtalálható-e a hivatkozott tartalom, mielőtt továbbosztanánk vagy hinnénk benne.
