A március 15-i megemlékezések után folytatódik a választási kampány: Magyar Péter mellett Orbán Viktor is utcai rendezvényeken beszél, miközben a kormánypárt kampánya Ukrajnára összpontosít. A választásig három hét van hátra, a független közvélemény-kutatások a Tisza Párt előnyét mutatják, a kormányközeli intézetek azonban a Fidesz sikerét valószínűsítik. Mindkét oldal látványos tömegrendezvényekkel bizonyítja mozgósítóképességét.
A Békemenet és a Nemzeti Menet résztvevőinek száma vitatott. A Magyar Turisztikai Ügynökség mobiltelefon-cellaadatokra hivatkozva 180 ezer Békemenet-résztvevőt, 150 ezer Nemzeti Menet-látogatót becsült. Az ELTE kutatócsoportja Szabó Andrea vezetésével tömegsűrűség-elemzést végzett csaknem ötven fős stábbal. Eredményük szerint Orbán Viktort a Kossuth téren 58 ezren, Magyar Pétert a Hősök terén több mint 160 ezren hallgatták. A korábbi adatok is kérdésesek: 2012-ben hivatalosan 400 ezer résztvevőt jeleztek, a tavaly októberi Békemenetet 80 ezerrel számolták az MTÜ, látványosan nem voltak többen most. A puszta számok inkább a szavazók lelkesedését mutatják, nem az általános népszerűséget. Mindkét oldal elérte célját: látványos fotókkal bizonyítja, hogy képes szimpatizánsok ezreit utcára vonultatni.
Orbán Viktor csütörtökön a helyi találkozókat megszakítva Brüsszelbe utazott az Európai Tanács ülésére. A találkozó zaklatottan alakult: a miniszterelnök a másfél hónapja nem működő Barátság kőolajvezetékre és a magyar energiabiztonságra hivatkozva megvétózta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának folyósított hitelt. Ez felrúgta a tavaly decemberi egyezséget. Az európai országok többsége egyre kevésbé hajlandó tolerálni a magyar különálláspontokat, durvábban nyilatkoznak a magyar lépésekről. Szlovákia óvatosabban manőverezik. A választási kampányra való tekintettel még nem történt szankció, de kérdéses, hogy Fidesz-győzelem esetén hogyan számíthat Budapest európai forrásokra. Orbán stratégiája az EU következő költségvetésének vétójára épül, de a fokozódó nyomás mellett ezt is megkerülhetik Brüsszelben. A magyar kormány a szombati CPAC-rendezvénytől reméli nemzetközi pozíciójának erősítését. Andrej Babiš cseh államfő egy tisztázatlan csehországi raktártűz miatt visszamondta részvételét. Sztárvendég maradt Mateusz Morawiecki lengyel ex-miniszterelnök, amerikai tisztviselők, esetleg J. D. Vance alelnök feltételes látogatása, valamint a Patrióta Nagygyűlésen várhatóan Marine Le Pen és Matteo Salvini.
Az ukrán pénzszállító autók lefoglalása ügyében nincs érdemi fejlemény, Orbán Viktor városi rendezvényei tisztességes, de nem lehengerlő látogatottsággal zajlanak. Gulyás Gergely csütörtöki kormányinfón kijelentette, megfontolnák Donald Trump katonai segítségkérését a Hormuzi-szoros biztosítására. Ez nem éles háborúpárti kijelentés, de hasonló ahhoz, amibe négy évvel korábban Márki-Zay Péter, az akkori ellenzéki vezető bukott bele. A Tisza Pártot elkerülték a nagyobbbotrányok, új vezető témát sem tudott bedobni az elmúlt hétben. Magyar Péter feszített tempóban járja a magyarországi városokat. A kormányoldali sajtó a Hősök téren március 15-én megjelent ukrán zászlóval próbálja támadni a Tisza Pártot, ezt Magyar Péter ukrán ügynöki kapcsolataként tálalják. A szálak azonban a kormányközeli Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséghez vezetnek, egyes elméletek szerint orosz mintára való álkampányról lehet szó. Valószínűbb, hogy ez nem befolyásolja érdemben a választókat, miközben a legtöbb felmérés kiugróan magas részvételi arányt jelez.
A kampány hátralévő három hete döntő lehet mindkét oldal számára. A választópolgárok számára fontos a tömegrendezvények helyett a konkrét programok, szolgáltatásfejlesztések és a mindennapokat érintő ígéretek tisztázása. A részvételi arány alapján rekordszámú szavazó jelenhet meg április elején a választásokon.
